kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Akác István - Miskolci irodalom, irodalom Miskolcon [antikvár]
 
ELŐSZÓ „En is. Tartom a just az Avashoz. Az Avas aljáról származni fölér egy nemesi levéllel. Nincs város, ahonnan a talentumok oly szakadatlan kirajzása esett volna. Miskolci emberrel az egész világon találkozhatol, minden téren, minden szakmában, irodalomban, művészetben, technikában. Valami űzi, kergeti, hajtja őket kifelé, legalább régente úgy volt. Szűk nekik Macedónia. A dráma történetét egy világraszóló alkotás, miskolci ember írta meg, egy Klein a sok közül. A németek egyik legnagyobb...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3940 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
ELŐSZÓ „En is. Tartom a just az Avashoz. Az Avas aljáról származni fölér egy nemesi levéllel. Nincs város, ahonnan a talentumok oly szakadatlan kirajzása esett volna. Miskolci emberrel az egész világon találkozhatol, minden téren, minden szakmában, irodalomban, művészetben, technikában. Valami űzi, kergeti, hajtja őket kifelé, legalább régente úgy volt. Szűk nekik Macedónia. A dráma történetét egy világraszóló alkotás, miskolci ember írta meg, egy Klein a sok közül. A németek egyik legnagyobb szobrásza, Begas egyik erdélytársa, szintén innen került. Meg sokan. Se seri, se száma. A Bükkös világgá indult. Csupa hatalmas szálfák." (Kiss József) Ezekről a világgá indult „szálfákról" szól Kárpáti Béla monográfia értékű műve. Azokról a nőkről és férfiakról, papokról és színészekről, akik tehetsége szétfeszítette szülővárosuk határait, és a világgal mérték össze életüket. Azokról a művészekről, írókról, költőkről, festőkről szól, akik életük egy jelentős szakaszát Miskolcon töltötték. Ir a város kultúrájáról, irodalmi radonjairól, színjátszó köveiről, zenei életéről, de híres alma mátereinek tanárairól, politikusairól is, és mindenekelőtt kezünkbe ad egy egyedülálló, forrásértékű válogatást egy olyan szöveggyűjteményt, amelyben előttünk áll városunk szellemi múltja. Sokat tudunk Adyról, József Attiláról, Kaffka Margitról. De kevesebbet Lévay Józsefről, csak hallottunk Szederkényi Annáról, és nem ismerjük Sassy Csaba életét! De ez a monográfia mindezekre választ ad. Ez a mű értékes anyagával helyet kér a maga számára minden miskolci magyartanár asztalán, minden diák asztalán, de helyet fog találni az irodalmi érdekességeket, különlegességeket kedvelő nagyközönség polcain is. Büszkévé tesz bennünket ez a mű! Büszkévé múltunkra, szellemünkre, tehetségünkre, és kötelez bennünket újabb alkotásokra. De kötelezi a szerzőt is! Újabb kutatásokra, újabb művekre! Dr. Kovács László Miskolc város tanácselnöke 5
Akác István művei
Balázs Győző művei
Baráth Lajos művei
Bárczy János művei
Bari Károly művei
Bihari Sándor művei
Borsodi Gyula művei
Brucknerné Farkas Gizella művei
Csapó András művei
Császár Klára művei
Csengey Gusztáv művei
Dálnoky Lajos művei
Damó Oszkár művei
dr. Kárpáti Béla művei
Fekete Sándor művei
Füzes László művei
Gergely Mihály művei
Gergely Sándor művei
Gulyás Mihály művei
Gyárfás Miklós művei
Hajdú Béla művei
Hegyaljai Kiss Géza művei
Hermán Ottó művei
Holdi János művei
Hudy Ferenc művei
Jókai Mór művei
Kalász László művei
Karacs Teréz művei
Kárpáti Béla művei
Kiss Gyula művei
Kiss József művei
Klement Ilona művei
Kopácsy Margit művei
Kovács Lajos művei
Kozma Andor művei
Kőrakó Béla művei
Kuzmányi Gusztáv művei
Ladányi Ferenc művei
Lányi Sarolta művei
Lázár István művei
Lengyel Menyhért művei
Lévay József művei
Miskolczy Simon János művei
A szerzőről
Móricz Zsigmond művei
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.

Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.

1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.

Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.

1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.

Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Niklai Ádám művei
Ormódi Bertalan művei
A szerzőről
Petőfi Sándor művei
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Regős Sándor művei
Reichard Piroska művei
Sassy Csaba művei
Serfőző Simon művei
Simándy Pál művei
Simon Andor művei
Soós Zoltán művei
Sós György művei
Szabó Lőrinc művei
Szegedi László művei
Szigethy Ferenc művei
Tarkányi Béla művei
Tóth Lajos művei
Vadnay Károly művei
Vékony Sándor művei
Vér Andor művei
Vihar Béla művei
Zelk Zoltán művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet