Mindenki egyformán számít [antikvár]

Részlet: Szalma István A Székesfehérvári Egyházmegye nevelési-oktatási tevékenysége EGYHÁZMEGYEI KATOLIKUS ISKOLAI FŐHATÓSÁG A székesfehérvári egyházmegye területén lévő településeken szinte a kezdetektől végzett nevelő-oktató tevékenységet a Katolikus Egyház. Az egyházmegye, mint intézmény fenntartó elsősorban az alapfokú oktatásban bírt meghatározójelentőséggel. Egészen az egyházi iskolák 1948-as államosításáig az egyházmegye területén működő népiskolákjelentős része egyházi fenntartású volt. Az egyházmegyében működő férfi és női szerzetesrendek az elemi iskolai oktatásra épülő középfokú iskolák, polgári iskolák és gimnáziumok működtetésében töltöttek be meghatározó szerepet. A 20. században Prohászka Ottokár és Shvoy Lajos megyéspüspöki szolgálata idején megtartott egyházmegyei zsinatok, ha nem is nagy terjedelemmel, de annál komolyabban foglalkoztak az egyházi oktatás helyzetével, és az egyház egyik legfontosabb feladatának tartották az i^úság nevelését. A dokumentumok tanúsága szerint az intézmények katolikus jellegének megőrzését a lelkipásztorkodó papság fontos kötelességévé tették, az is figyelemre méltó, hogy nem csupán a katolikus iskolák vonatkozásában tartották fontosnak az iskolák szakmai színvonalának emelését. Kihangsúlyozták, hogy a katolikus iskolának minden más iskolával szemben versenyképesnek kell lennie úgy, hogy benne nemcsak a vallásos nevelés, hanem a tanítás, berendezés, felszerelés, az épületek karbantartása és a tanító személyzet ellátása minden kifogáson felül álljon. A katolikus oktatást annyira fontosnak tartották a rendelkezések, hogy még súlyos fenntartási gondok esetén sem tartják automatikusnak az intézmények állami fenntartásba történő átadását. A dokumentumok a tanítókra vonatkozó munkajogi és hitéleti kérdéseket tárgyalnak, kiemelve a folyamatos önképzés fontosságát, hogy szellemi felkészültség tekintetében az állami iskolákban tanítókkal szemben hátrányba ne kerüljenek. Az iskolák államosítása idején Shvoy Lajos megyéspüspök volt az egyházmegye főpásztora. Önéletrajzában az államosítás évét nagyon szomorú évnek nevezi. Egyházmegyénkben 58 római katolikus népiskolát és 98 római katolikus általános iskolát államosítottak, amelyekben 446 tanító és 21234 tanuló volt. A fentieken kívül 3 szerzetesek által fenntartott gimnáziumot, két tanítóképzőt, 21 római katolikus óvodát államosítottak. Az államosítás okozta megrázkódtatást a hívek és a tanítók is fegyelmezettséggel viselték el és a tanítók közül nem egy hősiesen kiállt az igazság mellett.