Mesés Baja [antikvár]

Részlet a könyvből: Hűvös, de annál színesebb őszi nap köszöntött ránk. A vadlibák már felkészültek a költözésre, az először utazók utolsó repülésgyakorlataikat vették szüleiktől. Lakmározásba kezdtek a szürke gémek, még nem döntötték el, útra keljenek-e, vagy várják meg a telet a Gemencben. A zöld kecskebéka nagyokat ugrott - meg-megvillantva hátsó lábainak élénksárga színét -, majd eltűnt Sugovica piciny fodrai között. A Mek-mek béka - így becézte őt Sugovica - nagyon szerette a város alá hajló szelíd vizecskét, mely most még kelleesen langyos, nem oly hideg, mint apja, a Duna.