Máriabesnyő - Kegytemplom [antikvár]

"Miután néhai gyaroki Gróf Grassalkovits Antal...az ő hites társával Gróf Klobusuczky Teréziával, fogadásból egy kápolnát kezdett építtetni a loretomi bold: Asszony tiszteletére ezen Besnyei pusztán: történt, hogy a mint a Kápolna fundamentomát ásták egy napszámosnak Tóth Mártonynak társaságában Fidler János Gedellői születes 40 éves kőmíves legény, egy föld alatti faragott kőre akadott, mellyet felemelvén egy homokkal betöltött és azzal összenőtt csontot talált alatt, - ezt meg tisztitván egy régi faragású képet ábrázolt. - Mindjárt megismerték rajta a bold: koronás Sz. Szűznek - kinek jobb karján a koronás kisded Jézus ült - ábrázatját." Száz évvel később így írja le a gödöllői bíró a besnyői kegytemplom építésének kezdetét Pesty Frigyes kérésére, aki Magyarország helyneveit abban az időben összegyűjtötte. Az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában őrzött kézirat azt is feljegyzi, hogy a "...fehér csontból faragott Szűz Mária képe...április hó 19-én 1759-ik évben ásatott ki a földből", majd "rövid idő múlva e kis szobor kép az oltárra feltétetett és mind ennek, mind az alatta levő Grassalkovitzi temető kryptának gondviselésére a T. Kapuczinus atyák hozattak ide, akik a kegyes Gróf által 1763-ban megtelepítetvén, az oda ezerenként zarándokló hiveknek lelki szolgálatára illő készséggel ügyelnek."