Kunhegyesi Nagykun Kalendárium 1993. [antikvár]

Köszöntő Köszöntöm az 1993. évi Kunhegyesi Nagykun Kalendárium Olvasóit! Legalábbis remélem, azok lesznek, hisz az előző évi indítás, a kalendáriumi „beköszöntő" - az egész kötet együtt - jól sikerült, kedvező fogadtatást kapott nemcsak városunkban, megyénkben, hanem azon túl is. Ehhez talán döntően járult hozzá, hogy - praktikus elemeit megtartva - be tudtuk mutatni a cseppben a tengert, egy nagykunsági kisváros időből kiemelkedő, s a jövő felé sugárzó szellemi arculatát. Azt, hogy a nemzet kultúrájának anyagi és szellem-i kincseiből nemcsak elvettünk - szebbé téve vele életünket - hanem az itt élő, vagy itt született alkotó emberek tevékenysége révén - adtunk is valamit, legyen az egy írásmű, egy képzőművészeti alkotás, egy gyűjtemény, emberi helytállás, épület, termék, szolgáltatás vagy akár egy gondolat. Ugyanez - szándék és cél - érhető tetten a mostani Kunhegyesi Nagykun Kalendáriumban, nyilvánvalóan a helyi lehetőségektől függő mértékben. (Pl. gazdasági és tulajdon átalakulásról, privatizációs tevékenységi problémákról, munkanélküliségi nehézségekről - minden igyekezetünk ellenére - nem kaptunk elemző-értékelő írásokat.) Köszöntöm a szerzőket - különbségtétel nélkül - akik jeles tanulmányokkal, tevékenységük bemutatásával segítették elő a város lakossága műveltségének és látókörének bővülését, a közvélemény pozitív formálását. A tanulóifjúság számára pedig szinte tankönyvként használható kalendáriumunk. Gondolok itt pl. a reformáció kezdetéről, a régi adókról, a kereszténységről, a református iskoláról, az 1848/49-es helyi és nagykunsági eseményekről szóló írásokra. Új, eddig sehol nem közölt helytörténeti forrás is van a kalendáriumban: Illésy János és Varga Imre büntetéséről szóló híradás a Magyar Hírlap 1852. május 6-i számából, valamint Varga Imre hadügyi kormánybiztos levele a Jászkun Kerületekhez, amelyben hazafiúi hévvel számol be helytállásáról. Elemzése akár pályatétel is lehetne általános és középiskolás tanulóink számára. Dicséretes a Kossuth hagyományok ápolása és új elemekkel bővítése a Kossuth Úti Ált. Iskolában. A polgármesteri és országgyűlési képviselő számadások más-más formában tárják elénk, mi történt, mit is cselekedtek eddig: félúton, félidőben. A speciális iskoláról szóló beszámoló jó példája a rendszerváltozás nehézségeihez való alkalmazkodásnak. Köszöntöm a kunhegyesi származású írókat, költőket, akik írásaik: verseik, novelláik közrebocsájtásával tették értékesebbé, olvasmányosabbá kalendáriumunkat. Mint kiderül, Jeney Gyula olyan versét is elküldte a szerkesztőnek, amelyet mi közlünk először.