Krónikás is voltam a Semmelweis Egyetemen [antikvár]

Rektori köszöntő Nagy idők nagy krónikása: Dr. Donath Tibor anatómusprofesszor i / ¦ ,, r, ' ¦¦ • Jelen sorok írója a 70-es évek elején találkozott először Donáth Tibor nevével. Orvosi egyetemi felvételimre készülvén egy hihetetlenül világosan megírt anatómia jegyzet került a kezembe, amelyet a szerző pszichológus-hallgatóknak szánt. Az egyszerűen megfogalmazott, mégis rendkívül szemléletes morfológiai leírásoknak biztosan lehetett része abban, hogy a sikeres felvételit követően még diákként magam is elhatároztam, hogy anatómus leszek. A fenti jegyzet életre szóló bonctani tanulságain kívül Donáth professzor nem tanított engem az egyetemen, de fanyar humorát és bölcsességét, derűs humanizmusát az elmúlt harmincegynéhány évben folyamatosan élvezhettem folyosói beszélgetések vagy a Semmelweis Szalon és más rendezvények alkalmával, és az általa évtizedeken keresztül vezetett egyetemi lap hasábjain is rendszeres olvasója voltam kitűnő írásainak. Ezekből a kis remekművekből kaphatunk most egy csokorra valót a Semmelweis Kiadó és Multimédia Kft. jóvoltából. Már a cím is sokat sejtetően szellemes; „krónikás is voltam". Az olvasó ebből tudhatja, hogy a szerző nem újságíró, hanem sok más bölcs és hasznos dolog tudója (egyebek között anatómus), aki ugyanakkor mégis szinte mindenhol megjelenik az egyetemen, ahol valami fontos kulturális vagy tudományos esemény történik. Riportjai, jelentései annyival is többek a hivatásos újságírók műveinél, hogy mindent az anatómus szemével, a struktúra és a rendszer szerelmeseként él át, lát és egyben láttat is. Ez a művészi ábrázoláshoz is igen közelálló szemlélet teszi gondolatvilágát különlegesen izgalmassá, színessé. És voltaképpen ez az az „is", ami a krónikás esetében a hozzáadott értéket adja. Ugye, ebből a néhány sorból is látszik, hogy mi az, amitől mi „orvosegyetemi emberek" boldognak és megelégedettnek Rektori köszöntő