Krónika [antikvár]

Kedvesolvaso!Köszöntöm a kedves olvasót. Ön egy kis család" ötödik gyermekét vette kézbe. Iskolánk történetének utóbbi 15 évében ugyanis éppen az ötödik kiadvánnyal kívánunk képet adni munkánkról, életünkről. Másfél évtized már önmagában is egy kis szelet történelem. Ez az alkalom csábít egy kis visszaemlékezésre is.Kicsit tehát a közelmúltról. 1992-ben két könyvvel is tisztelegtünk a fennállásunk 225. évfordulója előtt. Az egyik az iskolatörténet, a másik pedig a jubileumi évkönyv volt (100 oldal). Az előzőt írta, a másikat szerkesztette Csomor Józsefné tanárnő. Ezek után nem pontosan öt, hanem négy év múlva jött egy újabb évkönyvünk (200 oldal). Ezt a honfoglalás 1100. és a magyar iskoláztatás 1000. évfordulója iránti tiszteletünkként is jelentettük meg. Igen lelkes, fiatal szerkesztőgárdának köszönhettük: Anticsné Szűcs Andrea, Fekete-Szabó Anikó, Móczó .Árpád, Oraveczné Forgó Katalin tanároknak és Szemánné Barkóczi Judit igazgatóhelyettesnek. A negyedik könyv az a Krónika lett, főleg az előző öt év történéseiről 2002-ben, 235 évesen" (300 oldal). E könyv műfaját már igazán nehéz lelt volna meghatározni, már csak azért is, mert nem évkönyv, nem iskolatörténet, hanem sok-sok diák és tanár közös, sokrétű, változatos írásának, sőt rajzának-festményének kínálata is. A dinamikus, elhivatott szerkesztőcsapatot ezúttal is Szemánné Barkóczi Judit igazgatóhelyettes vezette.Röviden a jelenről. Most - remélem nem végül" - itt van az ötödik szellemi gyermekünk", mint szoktam őket nevezni. A Lehel Vezér Gimnázium fennállásának 240. éves évfordulójára összeállított legújabb évkönyvünk az elmúlt öt-hat évről. Oldalszámban nem tudtuk vállalni a hagyományos szóval számtani haladványként" növekvő 400-as oldalszámot, már csak a kiadás - minden máshoz hasonlóan - megnövekedett költségei miatt sem. Emiatt az idén - ahogyan azt a civil kiadványok esetében mások is tenni kényszerülnek - mi is előfizetők gyűjtésével kezdtük. Természetesen először a tanulóinknak ajánlottuk ezt a lehetőséget.Évkönyvünk anyagának összeállításához ezúttal is nagyon sokan hozzájárultak írásukkal, munkájukkal. Mai és volt tanárok, diákok. Ezeket a részleteket szorgos tanárok, munkaközösség-vezetők gyűjtötték össze. Szép momentum a múlt, a jelen és a jövő összefonódása. Könyvünk főszerkesztője az a Parti Tamis, aki az 1992-es évkönyvünkben még az akkori 5.N osztályunk tanulója volt. Most viszont iskolánk szép reményű, fiatal magyar-angol szakos tanáraként fáradhatatlanul végezte már a szerkesztés sziszifuszi munkííját. Neki, minden jelenlegi és volt munkatársunknak, diákunknak köszönöm az áldozatos munkáját, közreműködését. Évkönyvünk ezúttal is gazdag, változatos, színes, fiatalos. Megint nem egy egynapos olvasmány Évekig is lehet szemezgetni belőle. Szívesen ajánlom a megtisztelő figyelmébe. Ha tetszik, akkor kérem hívja fel rá ismerősei figyelmét is! Vegyék, vigyék, olvassák, adják ajándékba, vagy tegyék el emlékbe!Milyen lehet a jövő? Reméljük, hogy meg tudjuk tartani ezt a hagyományt, hogy legalább ötévente ki tudunk adni egy mérföldkőszerű összefoglalást iskolánk életéről. Hogy az aztán az