Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja I-II. [antikvár]

Előszó. Hoo opus, hoc studiuni parvi properoinus, et ampli Si Patriae volamus, si nobis vivere oaa-i. Horat. Epiat. Lib. 1. einst. 3. Városaink, mint a nemzet család kiegészítő tagjai, az ország történelmi eseményeivel, közálloraányi viszonyaival mindenkor szoros, elválaszthatlan összeköttetésben lévén, majd kisebb, majd nagyobb fontoságii következményekkel hatottak a haza jó, vagy balsorsára. A külellen háborúiban, az alkotmányos és vallásos belharczok küzdelmeiben, a huzamosb bTírke idejében, hogy minő befolyást gyakoroltak városaink az ország hadi, politikai és általános művelődési állapotára, történelmünkből meggyőződést szerezhetünk. Habár Kőszeg város valamely nevezetesb intéző, vagy tényezőként nem jelenik is meg multunk színpadán ; de ha tekintjük a német-ujvári grófoknak garázda villongásaiban, Mátyás király és Fridrik császárnak harczaiban, a belmozgalmak pártviszályaiban részt vett gyakori szereplését, különösen az 1532-ki török ostromkor tanúsított liősi védelmét, akkor tőle a történelmi érdeket alig tagadhatjuk meg. Ha pedig föld, természetrajzi s egyéb viszonyait mórlegeljük, Kőszeg várost méltán figyelmet érdemlő kisebb városaink közé sorozhatjuk. Mindezeknek daczára még eddigelé nem találkozott oly munkás, ki e város tüzetesb, összefüggő történelmi helyrajzának megírására válalkozott volna. Noha Rosnak Márton lékai szent ágostai szerzetes 1789-ben kiadott német munkájában az 1532-ki török ostromot, a városi levéltárban őrizett azonkori kézirat, ugy Istvánfy és Jovius följegyzései nyomán elég körülményesen ismertette, de mégis íjzen szük keretű, egyébkint becses dolgozatában főképpen a török ostrom leirására szorítkozván, a város múltját érintő sok érdekes történelmi mozzanatot, helyrajzi viszonyaira, községi életére vonatkozó körülményt egészen figyelem kivül hagyott. A jelen század folyóirataiban Kőszegről itt-ott szórványosan megjelent kisebb közlemények szinte csak Jurisieh Miklós hősi védel-