Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola évkönyve 1929-2004 [antikvár]

Köszöntő „V^/zínekkel és ízekkel ékes ez a Kecskemét, amit a magyar Alföld csak nyújtani tud, mind adja Kecskemét" - írta egykoron Erdei Ferenc. A színekhez és ízekhez a Duna-Tisza köze szélsőséges éghajlata, változatos talaja, a gyenge minőségű „aranyhomok" adta a szóló szőló't, a mosolygó barackot. A színekhez és ízekhez kellett e tájat, hazát szerető, alkotó, a mezőgazdasági szakmához értő ember. Igy jöhetett létre a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara mintagyümölcsösében - kiváló szakembereinek kezdeményezésére -Magyarországon elsőként, 1929-ben a kertmunkásképző iskola. Az alkotók, akik megálmodták ezt az iskolát, sohasem a mának éltek. Ezért a jelennek, az utókornak, a nemzetnek tisztelni kell azokat a kiváló hazafiakat, akik áldozatos munkával, az ország javát szolgálva maradandót teremtettek itt Kecskeméten. Ők adtak nekünk tudást, szépséget, jóságot és szabadságot. A magyar sors ébren tartja bennünk a reményt, csodálatos erőt ad a nemzet jelenéhez és jövőjéhez. Szívünk szeretete, pazarló jósága befogadóvá tesz bennünket abban, hogy az élet és a hivatás szent. A hivatás földi küldetés, melyben a nemes emberi érzés, tett, cselekedet szent dolog. Más-más szinten szent a hajnali harmatcsepp, egy katicabogár és ennek az iskolának születése, a 75 éves története, sikerei, jelene és jövője. A múlt hat a jelenben és előre mutat a jövőbe. A 75 év, az iskola múltja megmutatta e parányi közösség méltóságát és felelősségét. Tudtuk és tudjuk, felelősek vagyunk a gazdag örökségért. A 75 év emlékei páratlan szerepet töltenek be értékeink megismerésében, megőrzésében, védelmében. így erősödhet bennünk az a remény, hogy a múlt meghozta a jelent és megteremtette a jövőt is. A jövőhöz pedig szép összefogás kell, melyhez él bennünk a remény hitünkben, pedagógushivatásunkban. „Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből lehet boldog ország" Kodály Zoltán szavai bizonyosságot jelentenek arra, hogy iskolánk fennállásának hetvenöt évét köszöntve legyőztük a nehézségeket, megteremtettük a jelent, és tudjuk felelősségünket, feladatainkat. Kecskemét, 2004. november 3. Kocsis Pál igazgató