Kisalföldi kalendárium 1989 [antikvár]

Részlet: Kedves Olvasó! Az új esztendőt köszöntő ember bizakodással tekint a jövőbe. Hisz abban, hogy az új valami jónak a kezdetét is jelenti. Ha nem úgy lenne, aligha kezdenénk, próbálkoznánk. Még a napban sem hinnénk, aminek hajnala ránk virrad, nem az új esztendőben. Mit várhat az 1989-es évtől a kisalföldi ember? Miben hihet ha jövőjére gondol? Mindenekelőtt saját magában. A közel meg a ,távolabbi múlt tényei méltán alapozzák meg ezt a hitét. A rábaközi nép, ,,kis kánaánt" teremtett földjein. Szigetköz enibere építette a dunaremetei kikötőt, hogy gyors és jó kereskedelmi kapcsolatot alakítson ki Béccsel. A sokorói dombvidék málnatermelőinek képviselője kerékpáron tette meg az utat Pestig, a Nagyvásárcsarnokig, hogy vevőket szerezzen az eladhatatlannak tűnő terméknek. Vállalkoz/ókedv, fantázia, kockázatvállalás jellemezte ennek a tájnak emberét. Ez az erkölcsi alapállás az, amire szükség van napjainkban is. Azt kívánjuk, hogy munkánk — legyen az szellemi erőfeszítés vagy fizikai — eredményei alapján értékeltessék itt e hazában, de határainkon kívül is. Mi, kisalföldiek, nem csodaváró, hanem cselekvő emberek vagyunk. Kereteit tetteinknek a közösség adja. A valóságos közösség a benne levők szándékai szerint, a belső törvényei alapján szerveződik. Ilyen közösségekre kell hogy építsük közigazgatásunkat. , ,A hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében'' — írja József Attila. Ne csak idézzük sorait, higgyük is megállapítását. A sokat emlegetett,, helyi erők'' csak akkor mozdulnak, ha közösség saját érdekét látja megvalósulni. A demokrácia az önkormányzatában kell hogy realizálódjék. Kívánom az Új esztendőre, hogy egy magára adó nép önbecsülésével élhessünk. Belső tartásunkat emberi tisztességünk, magyarságtudatunk egyaránt adja. Szólni tudunk mindazokért, akiket a világon valahol emberi méltóságukban aláznak meg. Tegyük meg azokért, akik egy nyelven szólnak velünk ,,emberül" vagy magyarul. Jókedvünkhöz bort, megélhetésünkhöz búzát, létünkhöz békességet kívánok. w Úol d cuv GL\Uh HNFM. B. titkám