Ki kicsoda? [antikvár]

A szerkesztők előszava Tíz esztendeje jelent meg - Szarvason úttörő munkaként - a Ki kicsoda? Szarvas, 1990-2000 című adattár (helyi lexikon). A kötet beépük a hivatalok, az emberek mindennapi életébe: az egyik legtöbbet forgatott könyv lett. Az eltelt tíz év jelentős változásokat hozott a város gazdasági társadalmi és kulturális életében. Az adattár - jellegénél fogva - nem tudta követni ezeket a változásokat. A szerkesztők úgy határoztak, hogy megújítják a kötetet. így született meg a Ki kicsoda? Szarvas, 2000-2010 című kötet. Az új kötetet, csakúgy mint a szerkesztőbizottságot, az állandóság és a változás jellemzi. A régi kötetben szereplők több mint felének szócikke -némileg módosult tartalommal - ma is része az adattárnak; a tizenegy tagúra bővült szerkesztőségnek öten ma is tagjai a régiek közül. A legjelentősebb tartalmi és szerkezeti változás, hogy a könyv új, önálló fejezettel bővült, címe: Szarvasi Panteon. A város közel három évszázados történetének legjelentősebb személyiségei kaptak helyet benne. Pályájuk lezárt, örök érvényű. A változatlan szerkezet mellett változott a szócikkek tartalma és stílusa is. Sokkal több az adat bennük, így pontosabbak, de „szárazabbak" lettek, egyben tömörebbek is. Szubjektív elemek csak minimális mértékben szerepelnek, s a publikációk korábbi teljes felsorolása megszűnt: csak a legfontosabb írások szerepelnek cím szerint. Állandóság és változás jellemzi a borítókat is. Változatlan a formátum, a szerkezet és a stílus, változott a szín és a tartalom. Most is szarvasi motívumokból és Szarvas történelmi személyiséginek portréiból szerkesztette az alkotó, de ezek nagyobb része kicserélődött. Az első borító uralkodó motívuma a II. világháború áldozatainak emlékműve (Mihály Árpád alkotása), mellette a Tessedik-templom tornyának sziluettje. A két portré: Tessedik Sámuel (Kékesi László grafikája) és Ruzicskay György szoborportréja (Mihály Bernadett). Az új kötet hátsó borítója is „képes" lett. A fő motívum az Ótemplom, mellette a Szarvas-szobor (Maróthy Géza alkotása) árnya, alatta a Letelepedési Emlékkő (Lestyán Goda János és Ladislav Sabo kompozíciója). A portrék: Vajda Péter mellszobra (Csepregi Zoltán) és Benka Gyula arcmása. Mindkét borítót Aszódi Antal tervezte és szerkesztette, Bakula János és Kutas Ferenc fotóiból. Változatlanok maradtak a szerkesztés alapelvei: - A kiadvány célja, hogy megörökítse a jelennek és az utókornak a város személyekhez köthető értékeit, megörökítse a feledésre ítélt értékeket és érdemeket, segítse a jövő helytörténészeinek munkáját.