Kalotaszegi végeken - Bánffyhunyad Református templomai [antikvár]

Előszó "Üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letiportak, de nem elveszettek." 2 Kor. 4,9 Kalotaszeg közel negyven falut magába foglaló történeti- néprajzi táj Erdélyben, a történelmi Kolozs vármegyében. A Kolozsvártól nyugatra elhelyezkedő tájegységet délen a Gyalui havasok északi vonulatai, nyugaton a Vlegyásza-havas, és a Meszes hegység keleti vonulatai fogják közre. Lakossága döntő részben még ma is magyarokból kerül ki, akik két katolikus falu kivételével a református hitet követik. A kalotaszegi vidék egyetlen városi települése Nagyvárad-Kolozsvár útvonalon található, a népes vásárairól híres Bánffyhunyad. A települést 1332-ben a pápai tízed jegyzék Hunad néven említi. Hunad 1421-ig királyi birtok volt. Már az 1300-1400-as években vár is áll- hatott itt, mivel a korabeli oklevelek szerint Zsigmond király 1421-ben Hunad (Hunyad) váráért cseréli el a Komárom megyei Kocs falut és a vele szomszédos Teke-földét - a vasvári káptalan által - a Losonczy-Bánffy családdal, és innen származik a helység (Bánffy-Hunyad) elnevezésének első tagja. A város piacterén uralkodik, négyfiatornyos, komor, öreg református temploma. Hajója, a sok vészt megért, jócskán görbe északi falával XIII. századi építmény. Tornya a XV század első feléből való. A XV. század második felében eléje zömök tornácot, hátához magasított csúcsíves szentélyt emeltek. Szentélyének ablakai, mérműves kiképzésűek, hajójának nyugati bejárója profilozott csúcsíves faragású.