JUVE! [antikvár]

Baldissero Torinesében barátaimmal, Albertóval (11) és Lucával (8) A fociról beszélgetünk Albertóval és Lucával a Torino felett magasodó hegyekben lévő otthonukban. A két fiú ugyan testvér, mégis roppant különböző személyiségűek. Anyjukat Claudiának hívják, akit a helyi nyelvjárás bogianen, azaz tántoríthatatlan kifejezéssel illet. Sztoiciz-must, hajthatatlanságot, a hegyi emberek ősrégi meg nem alkuvását jelenti, és nem mellesleg találó is. Claudiát nem hozza lázba az utazás (sem konkrét, sem átv^itt értelemben), mert pontosan tudja, hogy előbb-utóbb úgyis visszakerül ide. Ez az ő helye, itt formálódott, és -tetszik vagy nem - eggyé vált a hellyel. Igencsak fatalista, de hát mit lehet tenni? Piemonti - ami szó szerint annyit tesz: a hegy lába - származású, és a bércek jóval nagyobbak nála. Különböző erők foglya - az időjárás, a geológia, a történelem -, amelyek felett nincs hatalma. Ügy tartják, a piemontiak hajlamosak a vittimismóm, és Claudia ízig-vérig piemonti. A hegyoldalban él, és pontosan tudja, mivel jár ez. Nem lehet nem szeretni őt, ahogyan kisebbik fiát, Lucát sem. Gyerekeitől eltérően az asszony némileg hűvös távolságtartással viseltet a calciónak nevezett