Jánoshalma anno... [antikvár]

BEVEZETŐ Jánoshalma képeskönyvét lapozgatja az olvasó. A Bácska legészakibb települése átmenet a Kiskunság és Bácska között. Északkeleti határrészei még homokbuckás területek, Mélykút felé már a jó fekete földek a jellemzők. A korabeH fényképek és képeslapok a 19. század közepe és a 20. század közepe közötti évtizedek Jánoshalmáját tükrözik. A kiválasztott korszak megjelölésének történeti és gyakorlati oka is van. Magyarország, s benne a község ebben a száz évben éli meg a polgárosodás és a modernizáció időszakát. A fényképezés elterjedése pedig biztosítja a látványos bemutatáshoz szükséges képanyagot. A fényképek napjainkban egyre fontosabbá váló történeti források. Fokozatosan növekszik az érdeklődés a régi felvételek iránt. Hozzájárulnak a történeti folyamatok megértéséhez, ábrázolásához. Az utóbbi évtizedekben számos városról jelent meg régi fényképes könyv, létrehozva ezzel az anno típusú kötetek sorozatát. A Jánoshalma anno létrejöttét egyrészt a helytörténeti igény, másrészt az előkerült fotók, a sok mutatni- és mondanivaló indokolja. A másfél évszázados török pusztítás után a 18. században települt újra az akkor még Jankovác nevű falu. A 19. század utolsó harmadától már mutatkoznak a gyarapodás és jólét jelei. Növekszik a tanyák száma, terjed a kertkultúrás gazdálkodás. Az egyre inkább polgárosodó alföldi községben egyszerre létezett az elmaradottság és az induló urbanizáció, a modernizálódó központ, valamint a falusias külterület. Az árutermelést elősegítette a vasúti közlekedés megindulása (1903). A mezőgazdaságból élő település szempontjából fokozott jelentősége volt az élelmiszeriparnak és a kereskedelemnek. Két kimagasló, a község határain túlmutató hatású létesítményt kell itt megemlíteni: 1907-ben megépült és később bővült a Felső-Bácskai Műmalom; a két világháború között országos figyelmet kiváltó gyümölcspiac működött a központban. A fényképezés ugyan nagyon gyorsan elterjedt a világon az 1840-es évektől kezdve, de csupán az 1880-as évek óta rendelkezünk jelentősebb számú olyan felvétellel, amelyek alkalmasak a település bemutatására. A 19. század vége, a századforduló és a két világháború közötti évtizedek jánoshalmi fotóit az 1940-es évek végéről valókkal zárjuk. A fényképeken tájképek, városképi szempontból fontos épületek, épületbelsők, életképek és emberek láthatók. A több ezer fotóból kiválasztott több, mint ötszázhetven példány tematikus csoportokba rendezve került a Jánoshalma anno oldalaira. Az első fényképes fejezet A község címet kapta. A település bemutatása a központtal, a római katolikus templommal, a piactérrel, az iskolákkal és a községházával kezdődik. A fotók segítségével képzeletben végigsétálhatank a központot övező utcákon a vasútig. A legtöbbet fényképezett, jelentősebb intézmények — mint a templom, zárda, iskolák, piac, műmalom, vasútállomás - több képpel szerepelnek. Ezek után kerül sorra a település szélének néhány részlete. A térbeli bejárás után időrend szerint haladó fényképes krónika következik, ami az Események elnevezést kapta. Itt olyan, időpontjuk alapján sorba rendezett eseményekről, ünnepségekről, látogatásokról, avatásokról esik szó, amelyek az egész kisváros szempontjából jelentősek, és napjainkra is maradt fenn fotó róluk. A magyar történelem egyes fontos fejezeteit (háborúk, forradalmak) helyi vonatkozású fényképekkel idézzük fel. Az emberi élet ünnepeinek és hétköznapjainak megörökített pillanatai láthatók a harmadik és a negyedik képes fejezetben. Az esküvőtől a temetésig részben következnek az egyházi élet, az egyesületek, színház, zene, sport és szórakozás képei. Majd a családok, neves és hétköznapi emberek, foglalkozások, mesterségek, piac, kereskedelem, közlekedés bemutatására alkalmas fényképek sorakoznak. A határ című részben a tájképek után a különböző munkaalkalmak, a tanyák, a tanyán élők hétköznapjai elevenednek meg a favágástól, aratástól a kerékpáros rendőrökig; és az iskolától, a kereszt- és templomszenteléstől a kikapcsolódást jelentő kirándulásig, fürdőzésig. A képek jobb, könnyebb megismerését segíti a Képjegyzék és jegyzetek fejezet. Itt a képaláírást kiegészítő adatok, nevek és ezek forrásának megjelölése található, majd a fényképész neve, a képeslap kiadója, a kép lelőhelye következik. A könyvet néhány jánoshalmi határ és belterülettérkép zárja. A fényképészek nevét a kötet összes képének csak egy részében ismerjük. Az alkotók kis része máshonnan érkezett. A helyi fotósok közül Sziráczki Imre kísérletező kedvű amatőr fényképész. Eisel József, Füki János, Gere 3. Bernáth Zoltán felvételt készít családjáról, 1940