Jánok - Látnivalók [antikvár]

Az 549 lakosú község 6 kilométerre délnyugatra fekszik Szepsitől a kassai völgykatlantól délnyugatra a bódvai hegység találkozásánál. A település napjainkig megőrizte mezőgazdasági jellegét és hasonló gondokkal küzd, mint Szlovákia legtöbb községe. A KÖZSÉG TÖRTÉNELMÉBŐL A község határában a Kanyapta folyásánál vékony kulturális rétegre bukkantak a 9. századból. A településre 1285-ben találunk első írásos utalást, ekkor Honth fiainak, Dersnek és Dömötörnek (Demeter ?) tulajdonában van. A birtokot anyai örökség révén szerezték és az Aba családból származó Amadé foglalta el (valószínűleg negyed részként került leányágon az Aba birtokból tulajdonukba) és itt hozta létre uradalmának egyik székhelyét. A település posses-sio lanuk néven volt bejegyezve. 1302-ben Ders fia Miklós az elhagyatott jánoki birtokot (Papolccal, Raksonnyal, Parlaggal, Vajddal, Büttössel és Krasz-nokkal közösen) a malomhelyekkel együtt (cum locis molrum) elcserélte Szügyi András fiaival Tamással és Miklóssal, Bars és Nógrád megyei birtokokra. Ebben az évben a korabeli írások elhagyatott településként említik Jánokot., vagyis megsemmisült a Rozsgony melleti csata következtében, ezért szükségessé vált benépesítése. 1317-ben a király utasítást adott visszaszolgáltatni Ders fiainak azokat a birtokokat, melyeket korábban Amadé nádor folglalt el. 1318-ban Ders fia Tamás, tiltakozik amiatt, hogy testvére Miklós (dictus) eladta a birtokot szügyi Loto Andrásnak. 1320-ban Tamás, aki a település után felvette a Jánoki nevet, tiltakozik a gömöri Harmanc árubabocsátása miatt. 1321 -ben elrendelte az itteni birtokok visszaszolgáltatását Szügyi Andrásnak és fiainak. Ebben az esztendőben Tamás fia László tiltakozik, követelve, hogy apja Tamás valamilyen módon szerezze meg örökösödési jussukat, ezért fiai Loto András és Miklós a fiaikkal bírósági pert indítottak ellene. 1322-ben Lambert országbíró Tamás ellen, párbaj alapján Ders fiának Miklósnak ítélte, mert (Miklós) bebizonyította, hogy nagyanyai részről örökölt. Még ebben az évben Miklós átiratta az itteni birtokot Szügyi Andrásra és fiaira. Annak ellenére, hogy Ders fia Tamás tiltakozott a bírósági döntés ellen (a bíró állítólag az ellenfél oldalán állt), az országbíró ismét Miklós javára hozott kedvező döntést. 1323-ban a jánoki uradalomban, melyet Szügyi Andrásnak ítéltek, Róbert Károly király utasítására az egri káptalan megtekintette a birtokot. 1331-ben a gyermektelen Miklós (Ders fia) bevallotta a keresztesek konventusa előtt, hogy a birtokcserére apósa Loto András kényszerítette, ezért Jánokot testvérére Tamásra és annak fiaira hagyja. 1344-ben az esztergomi prépost László, Tamás fia úgy egyezett meg Loto András fiaival az Abaúj megyei birtokok elosztásán, hogy Jánok Loto András Péter nevű fiának a kezében maradt. 1