Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
IRODALOM MISKOLCON
Ez a könyv folytatása (2. része) az 1988-ban megjelent Miskolci irodalom -Irodalom Miskolcon című irodalomtörténeti szemlének. Mi indokolja a címváltozást ?
Elmaradt a „Miskolci irodalom" címjelzet. Miért? Nincs ma miskolci irodalom? Miért volt az első kötet időszakában?
Miskolcról mint önálló törvényhatóságról csak 1908-tól beszélhetünk. Önállósága két lépcsőben valósult meg: 1877-ben különvált a diósgyőri uradalomtól, s 1908-ban Borsod vármegyétől.
Volt-e sajátos aurája a XX. századi Miskolc irodalmának? Miben volt miskolci Sassy Csabáék irodalma (függetlenül annak színvonalától)?
A huszonnyolcas város (28 percig állt a vonat a mai Tiszai - pályaudvaron) irodalmi élete annak a görög-zsidó kereskedővárosnak a helyi szellemét fejezte ki, amely a kispolgárrá csúszott dzsentri, és citoyenné lett görög-zsidó lakosságnak patriarchális, családias hagyományát élte. (Ne feledjük: az avasi pincézés, a borházak teraszán/udvarán kvaterkázó vendéglátás a harmincas években a közép-európai szabadidő-kultúra ideális modellje volt!)
Nos, ennek a pocaksimogató békeidőnek (1925-1935) költésze volt Sassy Csaba, a huszonnyolcas ember, s ennek a revíziót áhítozó keresztény kurzusnak regöse volt Balázs Győző. Közéleti, hazafias lírájuk, magyarbánó dalköltészetük beleillett a világ, de legalábbis az ország korhangulatába, amely a folyvást lázongó munkásmozgalomtól se nagyon zavartatva, a feudál-kapitalista örök béke korát élte.
Ez az irodalom tematikailag is ide kötődött. Sassy Csaba huszonnyolcas ritmusai, Balázs Győző versei és regényei (például a Senki lánya) Miskolcról szóltak; miskolci helyszíneken, miskolci problémákat jelenítettek meg. Hoványi Kornél Mr. Dollár őfelsége Keverkoloncon című szatirikus kisregénye is Miskolcot formázta.
De területileg és programszerűen is elkülönült a város a megyétől, hiszen érdeke volt bizonyítani, hogy megél a megyei mecenatúra kegyelme nélkül is. E mecenatúrát féltette Lévay József nyugalmazott alispán úr is annak idején.
11