Honismeret 2002/3. [antikvár]

Köszöntjük a kétszáz esztendeje született Kofínuth Lajm tiszteletére rendezett XXX. Honismereti Akadémiát és a házigazdákat: Borsod-Abaúj-Zemplén megyét és Sátoraljaújhely városát! Sátoraljaújhely és vidéke fZemplén megye évezredes történelmű, gazdag szellemi hagyománnyal bíró vidék. Ez a kulturális örökség olyan kiaknázható anyagforrás, mely több konferencia témájául szolgálhat. Valószínűleg a XXX. Honismereti Akadémia szervezői is ezért gondolták, hogy a Kossuth Emlékév alkahnából Zemplént választják az akadémia helyszínéül, hiszen a konferencia témája Kossuth Lajos, nemzetürüc történetének egyik kiemelkedő alakja, kinek Zemplén megyéhez való szoros kötődése végig kísérte egész életét, még turirü száműzetése idején is kapcsolatot tartott az itthon maradt sátoraljaújhelyi barátaival. Kossuth Lajos életének, pályájának jelentős állomása volt Sátoraljaújhely. A korrferencia előadásai amellett, hogy felidézik a településhez kapcsolódó tényeket, az előzetes kutatómunkának köszönhetően új vonatkozásokat tárhatnak fel, melyek gazdagíthatják eddigi ismereteinket. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata nevében köszönöm, hogy az Akadémia helyszínének városurűcat választották. Köszöntöm a XXX. Horűsmereti Akadémia szervezőit, résztvevőit, ezen kiadvány valamermyi kedves olvasóját. Újhely polgárainak történelmi útja, a város természeti környezete, építészeti képe, gazdasági, társadalmi, szellemi életének históriája méltó a megismerésre. Településünk, hazánk egyik legszebb fekvésű városa. Nyugati utcácskái hegyre futnak, szőlőskertekhez vezetnek, hegycsúcsokra kapaszkodó ösvényekben folytatódná. A festői hegysort a természet hatalmas külső és belső erői teremtették: a vulkárü működés és az erózió. A városnévben is jelzett sátor alakú halmok élérűcen foglalkoztatták a nép képzeletét. A monda arról beszél, tündérek éltek itt hajdanán. A csodás szépségű Perilla uralkodott a vizek és erdők fölött, míg el nem csábította kedvesét a hegyekben tanyázó nimfa. A természet erőinek parancsoló nimfa kegyetlenül megbosszulta a hűtlenséget; tüzet bocsátott ki a Magashegyből, megrendültek a sziklák, és maguk alá temették a szerelmespárt. Azon a helyen ál a Koporsó-hegy. A festői hegysor valamikor összefüggő vonulatot alkotott, mára a természet erői számos völggyel szabdahák fel az eredeti kráterperemet. A mai városon egy képzeletbeli vonalon keletről nyugatra áthaladva három, lépcsőzetesen elhelyezkedő települési szintet különböztetünk meg. Az alsó rész a Ronyva síkságán elhelyezkedő régi városmag. Itt alakult ki a IV. Béla által alapított kolostor körül a Barátszer, nünt önálló település. Második szintet a középső városrész alkotja a Kossuth és Kazinczy utca mentén. Ezen a szakaszon halad végig a legfontosabb útvonal, központi helye ide vonzotta a kereskedelmet, közintézményeket, hivatalokat. A város fölött magasodó hegyek alkotják a harmadik szintet. A Ronyva kavicságyából felhozott kitűnő víz, az erdőkből áradó friss levegő és a vulkánok tüzéből táplálkozó bor a természet ajándéka az itt élő emberek számára. Településünk városi rangját 1261-ben V. István királytól kapta. Szerencsés földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a középkor évszázadaiban jelentős fejlődésnek indult. Az ipar, és kereskedelem már a XVII. században virágzott, korai kiváltságlevelek alapján vásárjogot kapott a város. A megyegyűlések színhelye a XVII. század közepétől gyakran Újhely volt. A XVni. század közepétől Zemplén vármegye végleg székvárosául jelölte ki, s felépült a város főterén a megyeháza. A XIX. század elejétől Sátoraljaújhely városi tevékenységének szerkez^ te egyre összetettebb, igazgatási szerepköre egyre meghatározóbb lett. A város jelentőségét közigazgatási szerepén túl az is növeli, hogy a világhírű tokaji bort termő Tokaj-Hegyalja keres-kedehni, majd - a XIX. századi iparfejlesztések révén - a zempléni térség gazdasági központja lett.