Honismeret 2001/1. [antikvár]

„Habent sua armorum"^ Ámon Betti, műsorvezető: A Fórum ma esti adásában Magyarország településeinek címereivel foglalkozunk. A címerek olyan jelképek, amelyek évszázadok óta eró'sítik egy-egy család, ^SY'egy ^dott település lakóinak identitását. Hiszen címere nemcsak az országoknak van, hanem a megyéknek, a városoknak, sőt akár a legkisebb településeknek is. 1989 óta az Ön'kor-mányzah Törvény rendelkezik címer használatáról, arról, hogy minden település készíttethet magának címert, és azt alkalmazhatja. Vendégeink itt a shídióban Szakomji Csaba grafikusművész, Nyulásziné Straub Éva heraldikus, a Magyar Országos Levéltár főosztályvezetője. Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere, a Települési Önkormányzatok Ország OS Szövetségének a tagja, és Csorba Csaba heraldikus, az ELTE Tanárképző Főiskola tanára. Első kérdés: mi a helyzet ma Magyarországon a települési címerek használatával? Nyulásziné Straub Éva: Változatos a helyzet. Ha megnézzük a ma használt megye, város és községi címereket, rendkívül vegyes képet kapunk. A jótól az elfogadhatóig, és a címernek sajnos nem nevezhető, de címerként definiált jelképig minden előfordul. Műsorvezető: A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége tud-e arról, hogy hány településnek van Magyarországon címere? Pásztor Béla: A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége nem fedi le Magyarország összes önkormányzatát, mintegy 1700 önkormányzat tartozik hozzá. Körülbelül az önkormányzatok 40 %-ának van címere, a többinek még nincs. 1989 óta rendelkezik az Önkormányzati Törvény a címerekről. Ez a törvény lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok címert alkossanak maguknak és rendeletben szabályozzák, hogy milyen alkalommal ki használhatja a címert, milyen módon lehet a címert elhelyezni. Műsorvezető: Tanár úr, azt szeretném Öntől kérdezni, hogy mikor született az első magyar címer? Csorba Csaba: A címerek hagyományai meglehetősen messzire nyúlnak vissza, jó hét-nyolcszáz évet említhetünk. De ha már a címerről van szó, azt hiszem el kellene oszlatnom azt a hiedelmet, ami nagyon sok emberben él. Azt, hogy létezik országcímer, van a királyoknak címerük, és hogy általában a címer feudális jelkép. Szó sincs róla! A nemesség és a feudalizmus még nem is létezett, amikor már voltak olyan jelek, jelképek, amelyeket egyének és közösségek használtak. De nemcsak a nemeseknek, a nemesi családoknak volt címerük, hanem a polgároknak, a parasztoknak, megyéknek, városoknak, falvaknak is. Műsorvezető: Ha megnéznénk a magyar megyék XVI-XVIL században készült címerképeit, látjuk, hogy nagyon sok jelkép látható ezeken. Túldíszítettnek tűnnek a mai ízlésünkhöz képest. Hogyan változtak a címeres ábrázolásokon a címerképek az elmúlt időszakokban. Tehát voltak-e a címeralkotásnak sajátos korszakai? Nyulásziné Straub Éva: Természetesen voltak. Azt ugyan nem tudjuk pontosan, hogy mikori lehet az első magyar címer, de a címerek megszületése általában a XL század vége felé történt. 1202-ből ismerünk egy arany pecsétet, amelyben már ott látható a magyar címer. Az egyházi címerek is nagyon korán, már a XIL század vége felé megjelentek. Tehát igen hosszú időszakról van szó, és nyilvánvaló, hogy mint minden az életben, ez is változott. Az első időszak az élő heraldika kora Magyarországon, amely gyakorlatilag 1536-ig tartott: eddig a fegyvereken használták a címert, tehát föltették pajzsra, sisakra. Nyilvánvaló, hogy nem lehetett túlságosan bonyolult képet fölszerkeszteni a pajzsra, hiszen annak messziről jól láthatónak, egyértelműen azonosíthatónak kellett lennie. Érthető tehát, hogy az első időszak az „egyszerű Címerek" kora. Aztán következett az úgynevezett hanyatló heraldika korszaka: megszűnt a fegyverek tényeges viselése, a fegyver maga is dísz, jelkép lett. akkor kezdtek bonyolultabbá válni a címerképek. Ehhez aztán hozzájárult még természetesen a reneszánsz, majd barokk kor is a maga ízlésvilágával. Persze a külső díszítésben (ami voltaképpen nem is tartozik a címerhez) jelentkeztek elsősorban a díszítő elemek. Aztán a XIX. század második felében visszatérnek a klasszikus heraldika motívumai: egyszerűbbek, szebbek a címerek, valóban megjegyezhető. ' A Duna Televízió Fórum című műsorában 2000. november 22-én elhangzott beszélgetés szerkesztett szövege.