Honismeret 1993/2. [antikvár]

Bél Mátyás-emlékülés j Közép-Európa esélyeiről ; - Bél Mátyás műveiben^ 1. Előadásom témáját Bél Mátyás maga is megfogalmazta. A következőket írja a Notitia bevezetőjében: „Sok minden van Magyarországon, amit részben a külföldiek irigysége ferdített el és tett gyűlöletessé, részben a mieink érdektelensége megvetetté: sok olyan is van azonban, amit homály borít és az elfeledéssel küzd." Enigmatikus^ szavak, de azonnal megvilágosodnak, ha például megvizsgáljuk Bél Mátyás munkásságában a közép-európaiság kérdéskörét. Ezt valóban közöny és feledés homálya fedte el eddig a kutatók szemei előL Tudtommal egyedül Wellmann Imre hangsúlyozta 1979-ben megjelent tanulmányában, hogy Bél Mátyás munkássága egész Közép-Európa számára nagy jelentőségű. Ma már azt is látnunk illendő, hogy miért. Nincs még egy tudós a fény évszázadának küszöbén egész Európában, aki olyan átgondoltan, megalapozottan és lényegbemarkolóan ajánlott volna megoldásokat Közép-Európa sajátos problémáira, mint ő. Közép-Európa a XVIIL század elején már jól körülhatárolható történeti kategória. Mindaz, amit Európa középső része vagy Európának középső szeglete fogalom tartalmilag kifejez, évszázadok alatt alakult ki. Hosszú folyamat, egymásra torlódott problémák tömegével. Sokrétű tartalmáról három időmetszetben nyerhetünk némi áttekintést. 1. Az első meglehetősen közismert. A XV. századtól kezdve az oszmánok támadásaira a dunai térség országai, felismerve egymásrautaltságukat, összefogással szervezték meg a védelmet. A közös veszély az érdekegyeztetés különböző igényeit, formáit és részleges megoldásait alakította ki közöttük. 2. A közép-európai problematika másik síkja a kettéváló Európa jelenségében ragadható meg. Megfogalmazásai közismertek: a felfedezések nyertesei gazdagodnak, Nyugaton kibontakoznak a modern nemzetállamok, a dunai térség országai és népei lépéshátrányba kerülnek. A lényeget a vesztfáliai béke és kortársai fogalmazzák meg, akik e békemű szándékai és eredményei között felismerik az ellentmondásokat. Európa csak úgy őrizheti meg önazonosságát, na megteremti a hosszú távú békét, a hatalmi egyensúlyt. Ennek azonban szerves tényezője Közép-Európa. Viszont a vesztfáliai béke nem számolt azzal, hogy mi lesz ezzel a térséggel, ha kiszorítják a törököt Európából. 3. A harmadik időmetszet: Bél Mátyás kora. Közép-Európa országainak maguknak kell megküzdeniük a felgyülemlett problémák tömegével. Me yek ezek? Az elszigetelődés veszélye, a szegénység, az elhúzódó, kihagyásos polgárosodás, a rendi társadalom, a lakosság megosztottsága, az a tény, hogy sokféle vallású, nyelvű és etnikumú nép él egymás mellett vagy egymásba ékelődve, keverten a nemzeti fejlődés különböző stádiumában. Kérdésessé váltak a nagyhatalmak érdekszférájában a kis nemzetek önálló államiságának esélyei. így például Bél Mátyás meghatározó élménye II. Rákóczi Ferenc állama, kísérlete, hogy Magyarország, Csehország, Szilézia, Morvaország, Horvátország, az erdélyi fejedelemség és a térség más országai között konföderációval teremtse meg az együttműködés intézményes kereteit, a vallásszabadság törvénybe iktatásával az együttélés feltételeit, a tájékoztatás megszervezésével kivédje a nemzetközi elszigetelődés, a belső kommunikációs képtelenségek veszélyeit. Az újabb kutatások meggyőzően bizonyították, hogy Bél Mátyást fontos kapcsolatok fűzték Rákóczi államához. Támogatói és munkatársai között feltűnően sokan vannak olyanok, akik a Rákóczi-szabadságharc idején az államhatalom döntéshozó testületében dolgoztak vagy a különböző reformmunkálatok aktív résztvevői. Elegendő Ráday Pál kancellár, Jánoky Zsigmond tanácsos, Moller Károly orvos. Lányi Pál vállalkozó, ifjabb Bucholtz György nevét megemlítenem. 'Elhangzott a Honismereti Szövetség által szervezett Bél Mátyás-emlékülésen, 1992. december 4-én. (Szerk.) ^Talányos (Szerk.)