Hazánk és népünk egy ezredéven át [antikvár]

Részlet a könyvből: ÁZSIA PUSZTÁIN Ha a Föld nem volna gömbölyű és a levegő teljesen átlátszó volna, akkor a Keleti-Kárpátok valamelyik kimagasló csúcsáról, például a Csilányosról, szépen lehetne látni a Pamirt, a belsőázsiai hegyóriások sarokpillérét. Erős távcsővel látnók a hegyek előtt a moldovai síkságot, mögötte Dobrudzsa halmait, azután a Fekete-tengert, Azóvi-tengert, mögöttük a Kaukázus pompás, havas csúcsait. A Kaukázustól balra végig látnánk a délorosz puszták határtalan rónáin, majd a Kaspi-tó északi részének tükrén, azon túl szinte végtelen síkságot, a Turáni-alföldet látnók s a síkság mögött hegyóriások zárnák el a láthatárt. Jó erős távcsövünknek kellene lenni, hogy a körülbelül 4000 kilométer távolságban tündöklő havas hegycsúcsokat megláthassuk. A legmagasabb csúcsok 7 kilométer magasak, tehát olyan nagynak látnánk őket, mint valami 7 méter magas háztetőt 4 kilométer távolságból, de ez az egész hegy. A havas rész annyi volna, mint annak a 7 m. magas háznak a kéménye. Mégis végigláthatnánk tehát azon az egész területen, amelyiken a magyar népet összetevő népek kialakultak.