Hat évtized a Szekszárd-palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskolában [antikvár]

előszó A Szekszárd-Palánkon lévő Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola, Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola és Kollégium elődje 60 évvel ezelőtt, 1929-ben nyitotta meg kapuit és állt a magyar mezőgazdasági szakmai oktatás szolgálatába. Iskolánk alakulása, változása az ország sajátos mezőgazdasági oktatási igényeihez kapcsolódott, múltja összefonódott az agrárjellegű megye lassú lépéseivel. A jelen évtizedei meggyorsították ezt a fejlődést, és jelentős szerephez juttatták az ál-lattenyésztés-állategészségőr oktatást valamint az élelmiszeripari képzést Tolna megyében. Tolnában és a szomszédos megyékben is tekintélyes létszámban tevékenykednek olyan szakemberek, akik egykor iskolánk tanulói voltak, s ma fontos megbízatásokat töltenek be mezőgazdasági termelőüzemekben, közép- és felsőfokú oktatási intézményeknél, államigazgatási szerveknél, egyéb mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatoknál. Iskolánk büszkeséggel gondol vissza egykori tanítványaira, akik közül többen magasabb végzettséget, tudományos fokozatot szereztek - s így megbecsülést hoztak volt iskolájukra. E volt diákjaink mindig követésre méltó példát jelentenek jelenlegi tanulóink előtt. Méltán vagyunk büszkék rájuk. Fennállásunk 60. évfordulóját ünnepeljük, s bizonyára vannak olyanok is, akik csak a nagy hírű iskolák kerek százévekben mért évfordulóit tartják számon, sőt értéket is csupán ezekhez társítanak. Mi evvel nem értünk egyet. Minden iskolának érdeke és joga az önazonosság, a folyamatosság megtalálása, az időtálló értékek felkutatása és megőrzése - az elődökre való emlékezés. Szükség van a megemlékezésre, kell a büszkeség és méltóság - mert a mai diákoknak és tanároknak is ragaszkodást és egyenes gerincű tartást ad. Emberarcúvá válik maga az iskola is. Volt diákjaink - akik e könyvet olvassák - gondoljanak szeretettel, jogos büszkeséggel volt iskolájukra, tanáraikra, diáktársaikra, akik innen indultak az életbe, és hivatásul választották a mezőgazdasági pályát, s az ő gyakorlati munkájuk eredménye is hozzájárult hazánk mezőgazdaságának felvirágoztatásához. Ez alkalmat felhasználva - kérem volt diákjainkat - hogy a lehetőségekhez képest támogassák volt iskolájukat és segítsék a jövőben is a nevelési-képzési feladatok sikeres megvalósításában, hogy minél több hivatását szerető, becsületes, szakmailag jól képzett szakemberrel segítsük a magyar mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megoldását. Végezetül hálás köszönetet mondok a munkában részt vevő tanárainknak és mindazoknak, akik az egyes fejezeteket összeállították, fáradságot és szabadidőt nem kímélve. Lelkiismeretesen és nagy odaadással végzett munkájukat csak nehezítette az a tény, hogy az 1956-os nagy dunai árvíz irattárunkat megsemmisítette. A szorgos kutatómunka ennek ellenére meghozta eredményét - s így iskolánk történetét közrebocsáthatjuk. Kéljük fogadják olyan szeretettel, ahogyan mi ezt elkészítettük. Szekszárd-Palánk, 1989. március hó DR. JESZENSZKY LÁSZLÓ igazgató 5