Bővebb ismertető
Boldog új esztendőt!\Kopogtat hát, itt van már a 2000. esztendő. Tudós magyarázatok szerint ez ugyan még nem század- és ezredvéget jelent, de a kétezer azért mindenképpen kétezer. Ezért nem kell feltétlenül megfeddni azokat, akik fittyet hányva az időszámítás logikájának, a XXI. század és a III. évezred nyitányának érzik a 2000. esztendőt. Hogy valami váltást, változást jelent, az nyilvánvaló. Ha más nem, hát a számítógépek átállítása körüli bonyodalmak igazolják ezt a vélekedést.Egyébként nem új keletű ez a bizonytalankodás. Karinthy Ferenc gyermekkori naplójának ákombákomjai idéződhetnek fel az olvasóban: Az óra 12 ütését várom, mely nagy fordulót jelent. Ebben a pillanatban 1900. január l.,XX. század. Boldog új századot kívánok! Agyő! Éljen XX! Hogy volt 1900!!!" No, persze a gyermeki lelkendezés nem mérvadó a század- vagy ezredvég, illetve kezdet fordulójának meghatározásakor, de kedves példa arra, hogy lehetséges az ilyesfajta értelmezés. Különösen, ha a gyermek Karinthy vívódásait is felidézzük: Századvégiek vagyunk, nemsokára már századelejiek . No, ez a századvég nem épp a legjobb volt. Papa alszik már - egy századot alszik keresztül Ki tudja, mit hoz a jövendő, mi lesz a XX. századról a történelemben. "Századvég vagy ezredkezdet, egyre megy, hasonló kérdések foglalkoztatják a ma emberét is. Akár így, akár úgy értelmezzük a 2000. évet, tény, hogy ellentmondásos század végéhez értünk el, avagy hagyunk magunk mögött. Csodálatos megvalósításai mellett az emberirtás legrafináltabb módszereit találta ki, és sajnos alkalmazta is a XX. század, önkényesen átrajzolta a térképet, ráerőszakolt a fél világra egy, a gyakorlatban megvalósíthatatlan, tehát törvényszerűen elbukott eszmerendszert. Kudarcok sorának tűnhet a magyarság története is, reményforrást puszta létünk jelenthet, az, hogy a megpróbáltatások dacára vagyunk, tud rólunk a világ, ismertek a tudományokban, művészetekben, technikában, sportban elért eredményeink, s a gerincesség dolgában, ha egyáltalán számon tartanak ilyesmit, sem vagyunk a hátsó sorokban.Milyen lesz, milyen lehet a 2000. esztendő? Fontos és emlékezetes mindenképpen. Nemcsak azért, mert léptékváltást jelent életünkben - Krisztus születésének kétezredik, a magyar államalapítás ezredik évfordulója teszi különlegessé számunkra. Szentév és millennium - keresztény európaiságunk bizonyságai. Erősíti önbizalmunkat, erőt ad a megpróbáltatások legyűrésére. Nekünk, székelyföldi magyaroknak is. Akkor is, ha tudva-tudjuk, újabb kihívások elé nézünk az új esztendőben. Választások éve 2000, megmérettetése politikusobiak és politikusjelölteknek, no meg a választóknak is. Csalódottakvagyunk, kiábrándultak, többen mondogatják, el sem mennek szavazni. Önmaguknak, nemzeti közösségünknek ártanának ezzel. Az RMDSZ szükségessége nem kérdőjelezhető meg, a működőképesebb, hatásosabban politizáló szövetség a tét, ezért kell a közösség iránt elkötelezett, becsületes, önös érdekeiken felülemelkedő politikusokat jelölni és választani a helyi és országos fórumokba egyaránt. Jó volna, ha sikerülne. Sajnos, korántsem vehető biztosra ez, szomorú példák, politikusaink marakodása, gátlástalan egymásnak esése figyelmeztet a veszélyre.Vége vagy kezdete évszázadnak, évezrednek? Legyen tudományos vagy tudománytalan erre a válasz, vitathatatlan, hogy varázsa van a mostani esztendőfordulónak. Ezerévenként egyszer következik be ilyen változás, négy számot ugrik egyszerre a naptár, 1999-ről 2000-re. Öi-vendjünk, hogy részesei lehetünk, átélhetünk ilyen különleges eseményt.Szilveszter éjszakáján köszöntsük bizakodással egymást, kívánjunk boldog új századot, új évezredet, netán csak víg esztendőt, egy a fontos, az egymás iránti felelősség melege ne hűljön ki lelkünkben. Aki így érez, tiszta szívvel ismételheti sokadszor is hagyományos köszöntőnket:VErőt, egészséget, bort, búzát, békességet az új esztendőben!J
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.
Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.
Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.
Írói álneve Kónya Gábor.
A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.
A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.
1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.
Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.