Fából faragott díszítmények a Sóvidéken [antikvár]

1963 szeptemberétől gyűjtöttem a népnyelvi és néprajzi sajátosságokat a Sóvidék 12 településén. Már kezdetben láttam, hogy e tájegységben egészen sok a gazdagon faragott, díszített gyalogkapu és székely kapu. Orbán Balázs: A székelyföld leírása című forrásértékű munkájából megtudtam, hogy már a 19. század végén szép számmal voltak itt virágindás, jelképes díszítésű székely kapuk. A faragóhagyomány nem szakadt meg a mai napig. Frissen állított kapuk láthatók 2002-ben is Korondon, Parajdon, Szovátán és más, közeli falvakban. Olyanokat is láttam, amelyeknek a födele már hiányzott, pusztulóban volt, de a rajtuk lévő díszítőfaragás lenyűgöző. Azért kezdetem meg 1970-ben a fényképezésüket, hogy a lebontásra kerülő famunkáknak a díszítménye fényképeken és dolgozatban megmaradjon. Közben egyre jobban elmélyültem a népi alkotások vizsgálatában, egyes részeredményeket közzétettem a Művelődésben (Szovátai faragott kapuk - Művelődés 1970/11), majd a Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyvében - Sóvidéki faragott kapu feliratok /1999/. Már azokban az években felfigyeltem a szovátai régi csűrkapuk oszlopainak virágos díszítményeire. Ezen a vidéken 26-30 cm széles, 10-12 cm vastag tölgyfából készítették a csűrkapu oszlopát. A tölgyfa oszlop súlyát úgy csökkentették, hogy a heveredek közti szakaszból 60-70x3 centi mélyet kivéstek. Ezt a részt rendszerint virágkompozícióval vagy más-más módon díszítették. Az ilyen mívesen kidolgozott oszlopokat is lefényképeztem.