Erdélyi templomok [antikvár]

Erdély neve a régi erdő elve „erdőn túli terület" kifejezésből származik. Latin fordítása Transsylvania. Ennek a Bihar-hegységen, a régi Igfon, azaz szent erdőn túl fekvő medencének és a hozzá csatolt részeknek határai a történelem folyamán többször változtak. Ez a könyv az 1920-as trianoni békediktátummal Romániához csatolt magyar területek templomairól szól. Itt röviden egyházszervezetét tekintjük át. A magyarok előtt az avarok, török nyelvű bulgárok, szlávok éltek itt. Őseink legkésőbb a X. sz. közepére megszállták Erdélyt. A magyarok, római katolikus vallásúak lévén, az 1009-ben alapított Erdélyi Püspökséghez (1991 óta Gyulafehérvári Érsekség) ill. a szintén XI. században alapított Bihari Püspökséghez tartoztak (1091- 1095 óta székhelye Nagyvárad). A Csanádi Püspökséget 1030-ban alapították, a Szatmári Püspökséget pedig 1804-ben. A magyarságot sok hatás érte nyugatról. Így jött létre Erdély sajátos kultúrája, amely kelet felé utolsó fészke a nyugati művészetnek (pl. a gótikának, a reneszánsznak), eszmei áramlatoknak (pl. a reformációnak, humanizmusnak).