Dombok ölelésében - Sóskút [antikvár]

" 'l l' ¦ VJi;'-' I| 1,; 1 ' 'i' ' ; 1 ' ' í ¦¦¦ ii'.' AJÁNLÓ Néhány évvel ezelőtt egy könyv került a kezembe Sóskútról. Nagyon megfogott az a látásmód, ahogy bemutatta falunkat. Az ember nem is veszi észre, főleg ha naponta járja településünk utcáit, tereit, hogy mennyi szépség rejlik környezetünkben. Pedig ugyanúgy én is átéltem ezeket a pillanatokat, legyen az tavasszal, nyáron, ősszel, télen, csak más szemszögből, más időpontban, más irányból. A pillanatot meg kell látni, türelemmel kivárni azt az időpontot, amikor a fotó elkészülhet. Megvallom, én is sokat fotóztam, fotózom Sóskút életéből, mindennapjaiból, már az elmúlt évtizedek alatt tízezres nagyságrendű képet készítettem, de fotóalbumot valószínűleg nem tudnék összeállítani belőle. Ahhoz más szemmel kell látni a környezetünket. Az a könyv pedig, amit a kezembe vettem, más látásmódot tükröz. Mátrai Sándor magánkiadásban megjelent művészi fotóalbuma ezt jelentette számomra. Sándort nem kell a faluban bemutatni, nemcsak azért, mert a településünk szülöttje, hanem azért sem, mert nincs a faluban olyan esemény, rendezvény, amin ő ne venne részt gépével a nyakában, hogy megörökítse számunkra a pillanatot. Nagy öröm számomra, hogy képviselő-testületünk döntése után most már nem magánkiadásban, hanem az önkormányzat kiadásában megjelentetjük a bővített eredeti könyvet. Szeretném ajánlani mindenkinek ezt a gyönyörű albumot! König Ferenc polgármester KÖSZÖNTŐ Sóskút, ez a dombok által ölelt, kiváló adottságokkal bíró település, szülőfalum. Évek óta fotózom, s a mai napig nem tudok betelni szépségével. Amikor felmegyek valamelyik dombtetőre, letekintve mindig más-más látvány fogad. Tavasszal a harsogó zöldek és a frissen szántott föld barnája. Nyáron a színek kissé tompulnak, de ha eljön az ősz, a természet felveszi legszebb ruháját, s tündököl az első fagyokig. Onnantól a rozsdabarna az úr, amíg a téli hótakaró rá nem borul a tájra. A jó fotóhoz fény kell, nem is akármilyen. Amikor egy előző napi vihar után reggel felkel a nap, és a kristálytiszta levegőben laposan szétszórja sugarait, olyanná változik a táj, mintha minden, amire rávetül, saját színes fény forrással világítana. Valószerűtlenül szép látvány. Az album összeállításakor arra törekedtem, hogy ezt a gyönyörű fekvésű falut úgy mutassam be, ahogyan azt így együtt soha nem látni. Hasadó hajnalon, szikrázó napsütésben, vöröslő alkonyatkor vagy sejtelmes párás-ködös időben. Tavasszal, nyáron vagy a színpompás őszön. Ha sikerült átadni a kedves olvasónak valamit azokból az élményekből, amelyeket átéltem a fotók készítésekor, az nagy örömöt jelent számomra, és ez a könyv nem készült hiába. Sóskút, 2017. szeptember Mátrai Sándor