Csillagok csillaga 1848-49 [antikvár]

Részlet a könyvből: "Magyarország az osztrák birodalom részeként, mint annak gyarmata, minden tekintetben elmaradott az európai viszonyoktól. A reformkor nagyszerű képviselőire Széchenyire, Wesselényire, Kossuth-ra és a többiekre várt a nagy feladat: a magyarországi viszonyokat, lehetőleg az országgyűlés radikális döntéseivel, megváltoztassák és minden tekintetben közelítsenek az európai viszonyokhoz. Az országgyűlés, amely hajlamos volt a magyarországi viszonyok javítására, fontos döntések meghozatalára, nem volt könnyű helyzetben. Állandó harcot kellett folytatnia a Metternich vezette osztrák önkényuralom ellen. A magyar Országgyűlés elégedetlen a bécsi udvar pénzügyi intézkedésével, ezért I. Ferenc nem hallgatván meg a módosító javaslatokat, az országgyűlést egyszerűen elsöpörte az útjából és Metternich pedig önkényuralmi intézkedésekkel korlátlan ura akart lenni a magyar viszonyoknak. Mindezek a törekvések az 1820-as években a nemesi ellenállásba torkoltak. Ennek során gyakorlatilag a nemesi vármegyék a következő években sorra tagadták meg az országgyűlési döntésekben hozott határozatok végrehajtását. Ennek a folyamatnak mérföldköve volt az 1825-27-es Országgyűlés. Amíg az országgyűlés lassan mozdult, addig a magyarországi reformerők elsősorban gróf Széchenyi István, nagy lendülettel fogtak hozzá Magyarország arculatának megváltoztatásához. Ennek mérföldkövét jelentette, hogy 1825-ben az országgyűlésen Széchenyi István a hozzá csatlakozókkal együtt olyan anyagi felajánlást tett, amely lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia felállítását. Az országgyűlés állást foglalt egy országos összeírás mellett is. Ebben a fiatal nemesség részt vett és személyesen is láthatta, hogy a magyar társadalmi élet milyen mértékben van elmaradva az európai viszonyoktól. A magyar lakosság túlnyomó része jobbágy, olyan megkötöttségekkel, amelyek egy magasabb színvonalú termelést nem tettek lehetővé. Növekvő számú az önálló gazdák és a mezőgazdasági termelési viszonyokat korszerűsíteni akaró nagybirtokosok száma is. E viszonyokon való javítás egyrészt azért volt fontos, mert Magyarország jövedelmének nagy része a mezőgazdasági termelésből származott, másrészt pedig a társadalmi változások szükségessége igényelte a jobbágyság sorsának mielőbbi változtatását."