Családtörténet két szólamban 1-2. [antikvár]

ELOSZOA Veszprémből Veszprémbe sorozat harmadik, páros kötete rendhagyó módon egy testvérpár, Lechner László és Ágnes párhuzamos visszaemlékezéseit adja közre.A két világháború közötti mezővárosok polgári értelmiségének gondolkodásmódját, mentalitását, életmódját, törekvéseit alig ismerjük. Ebbe a vidéki, értelmiségi világba látunk bele a testvérpár elbeszéléseinek tükrében. Egy férfi és egy női vüág tárul fel visszaemlékezésükből, mindketten jó megfigyelők, de a körülöttük zajló eseményekből (a világégés előtti uradalmi élet, a 11. világháború, államosítások, újjáépítés) más-más maradt meg emlékezetükben.A két testvér mást-mást kiemelve - két szólamban - meséli el a családi történeteket, jóval túlnyúlva Veszprém határain, érintve Budapest, a Tolna és Somogy megyei Öreglak és Ireg településeket. Ágnes a körülötte élő emberekről, rokonokról, barátokról, különösen a nőkről fest remek portrékat, mint például anyai dédanyjáról. Pintér Terézről, akinek Dunára épített paprikamalma volt és olyan vajákos tudománya, hogy álmokból olvasott, vagy édesanyja kedves iregi barátnőjéről Baller nyanyáról", aki a helyi értelmiségek és uradalmi nőtlen gazdatisztek fehérneműjének mosása kapcsán mond véleményt a korabeli viseletről. Fümszerűen jeleníti meg a budapesti kárpitosmester nagyapja miőhelyét, vendégkörét, iregi és veszprémi otthonuk miliőjét egy-egy bútor, használati tárgy történetét is beleszőve a család históriájába. Ágnes elbeszélő tehetségére vall, ahogy néhány vonással felskiccel életképeket, a veszprémi Nárcisz utcai házuk belső berendezését, a konyhát és édesanyja főzéstudományának fortélyait, a ház kertjét, a vándorszínész társulatok és a hárfás cigányok előadásait. A legárnyaltabb kép mégis édesanyjáról rajzolódik ki, az asszonyi világ sűrű szövetének, szépségeinek árnyalt bemutatásával.Lechner László visszaemlékezéseiből egy piarista kis-gimnazista látószögéből ismerjük meg a második világháború előtti társadalmi viszonyokat, ahol a tanárok arisztokratizmusa és humanizmusa egjóitt volt jelen, a szigorúság mégsem fojtotta el a fiatal fiú belsőjében formálódó hiteles véleményalkotást. A férfi narratíva a nagy életfordulók és döntések hátterének elemzésére koncentrál, de közben megismerjük Veszprém kulturális életét, a pezsgő zenei egyesületeit, a korabeli fiúk szórakozási lehetőségeit, a nagy szánkózásokat, a korcsolyaegylet nyújtotta lehetőségeket, a cserkész- és később a néptáncmozgalmat.