Budapest városépítésének története III. [antikvár]

Az első világháború végétől a könyv megírásáig terjedő fél évszázad története a városfejlődés kutatója számára sokkal bonyolultabb feladatot jelent, mint az ezt megelőző korszakok. Összefoglaló jellegű forrásmunkák hiánya, a problémák egyre bonyolódó sokrétűsége, a személyes élmények hatása ennek az időszaknak tárgyilagos értékelését, a lényegesnek a lényegtelentől való megkülönböztetését rendkívüli módon megnehezíti. A nehézségek tudomásulvételével tőlem telhetően a városépítés történetének objektív leírására törekedtem. Igyekeztem a személyes benyomásokon alapuló értékelést a minimumra szorítani. Fő feladatomnak azt tekintettem, hogy - későbbi értékelések számára - könyvem ennek a korszaknak a város fejlődése szempontjából fontos eseményeiről, forrásmunkaként, megbízható képet adjon. E könyv megírását tartozásomnak, kötelességemnek éreztem, hiszen Budapest fejlődését csaknem a korszak kezdetétől fogva szenvedélyes figyelemmel kísértem, a felszabadulás óta mint várostervező építész, az adott lehetőségek között legjobb tudásom szerint befolyásolni igyekeztem, a városfejlődésre, a fejlődést irányító elgondolásokra vonatkozó adatokat egy emberöltőn át gyűjtöttem. Könyvemben nem bocsátkozom sem a társadalmi fejlődés értékelésébe, sem építészeti-esztétikai fejtegetésekbe. Azt a fejlődést, amely városrendezési elveinkben, eredményeinkben a két világháború közötti időszakhoz képest a felszabadulás óta végbement, az objektív adatok meggyőzőbben mutatják, mint e könyv szerzőjének - e korszak aktív résztvevőjének - nyilván szubjektív állásfoglalása. Az anyag összeállításában sokrétű baráti segítséget kaptam. Berczik András, dr. Fodor László, Szabó Kálmán könyvem egy-egy szakvonatkozású részének megírását vállalták. A közműhálózatra vonatkozó fejezet megírásához dr. Kovácsházy Frigyes, a műemlék-helyreállítások értékeléséhez dr. Gerő László nekem átadott kéziratai szolgáltattak értékes alapanyagot. Benkhard Ágost, dr. Harrer Ferenc, Heim Ernő, Messik Géza, Sós Aladár személyes beszélgetések során hívták fel a figyelmemet a két világháború közötti időszak egyes problémáira. Dr. Ruszkay Miklós statisztikai adatok felkutatásával és összeállításával, Haláchy Lóránd, Horváth Sándor különböző kartogramok előkészítésével segítettek. Mindezért ezúton mondok köszönetet. Egyúttal hálámat fejezem ki a Műszaki Könyvkiadó Vállalat vezetőinek és munkatársainak, hogy megértésükkel lehetővé tették ennek a több mint tízéves munkával készült háromkötetes műnek a befejezését.