Budapest székesfőváros népességének fejlődése 1900-tól 1920-ig I. [antikvár]

1. Bevezetés. Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának van egy régóta követett s mindig gondosan őrzött tradiciója. Az egymásra következő népszámlálások gazdag és folyton bővülő adatkincsét a hivatal nem csupán nyersen, táblázatok anyagába sűrítve bocsátja nyilvánosságra. Részt kér magának a tudományos feldolgozásból is. A múltban ez azzal volt egyértelmű, hogy a megvilágítás egész munkáját a statisztikai hivatal vállalta. Tartalmas tanulmányok jelentek meg az idők során a hivatal »Köz-ieményei«-nek kiadásában a nagy népszámlálásokról s a közbevetett nép-összeírásokról is. Mindmegannyi bizonysága a hivatal egészséges szellemének és magas statisztikai kultúrájának. S másfelől mindegyik szószólója annak a tüneményes fejlődésnek, melyet az alkotmányos élet helyreállítása után —• Buda és Pest egyesítését követőleg — a mult század utolsó harmadában Magyarország fővárosa mutatott. Vita tárgya az, hogy országok, tartományok, vidékek vagy városok népességének gyors megduzzadása kívánatos jelenség-e, vagy éppen beteges tünet. De bizonyos, hogy a népesség számának kedvező alakulásához fűzött minden reménység hamar elfüstölöghet, ha nem a közgazdasági viszonyok felvirágozása; nem a megelégedést keltő és bőséges munka alkalmak s nem a mezőgazdaság, ipar és forgalom további fejlődését sejtető atmoszféra azok a szilárd pontok, melyekre a népesség hirtelen gyarapodása támaszkodik. A nagyvárosi életnek sok sötét oldala, a «bűn és nyomor» kirivó példái — és gyakran kirobbanásai — mindmegannyi újra meg újra felgyülemlő sötét foltok, melyek a társadalmi evolúcióval, de a ki nem egyensúlyozott népszaporodással is összefüggenek. Ez az inkább csak odavetett néhány megjegyzés is megmagyarázza, mennyire fontos a statisztika munkája, mellyel a népesség számát szemmel tartja és a számlálás során a népességi szám változásainak tényezőit is ki- Sfatisztikai Közlemények. 1