Bővebb ismertető
1"KII
Előszó
Vajon honnan származik egyik középkori fővárosunknak, Budának (Búdnak) a neve? A gótoktól, a hunoktól, avaroktól, szlávoktól vagy a Kárpát-medence valamelyik más régi népétől, avagy a honfoglaló magya-roktól-törököktől? Krónikáinkból, okleveleinkből a kérdésre biztos választ nem kapunk. Igaz, magyarázatok születtek tucatjával, de vajon melyiknek adjunk hitelt? Német, szláv, török, magyar vagy valamilyen más - pl. kínai - nyelvhez kötődik a Buda nevünk? XX. századi akadémiai szótáraink is - EtSz., FNESz. - vagy bizonytalanságban hagynak bennünket, vagy szlávnak minősítik a nevet.
Szükségesnek tartjuk tehát jelen munkában egyrészt alapos elemzésnek alávetni az eddigi nézeteket, másrészt gondosan megvizsgálni azt a több tucat kora-középkori Buda (Bud) személy- és helynevet, amelyek, - ha nem is vezetnek a fővárosnak nevet adó konkrét személyhez -, mégis egyértelműen árulkodnak annak etnikumáról, társadalmi hátteréről.
Budának a történelem folyamán sok neve volt. Ezt számos ok magyarázza: az ókorba visszanyúló hosszú történelmi múltja (Aquincum); egyre terebélyesedő földrajzi területe (Buda, Óbuda); lakosainak, névadóinak váltakozó nemzetisége (Etzilburg, Sicambria); a különböző nemzetiségű lakosok eltérő névadási szokásai (török-magyar Bud, Buda, Wuda, Budli stb.). Végül a Buda név állandósult, amely csupán egy volt a sok Duna-parti török eredetű magyar településnév (Mohács, Báta, Baja, Paks, Fájsz, Taksony, Pest, Vác, Szob, Komár(om), Győr, Moson, Pozsony) között, amelyeket a főleg török elemekkel - türk, besenyő, úz - rendelkező Árpád népe, vagy a már korábban az avarok\íí\-hunok\íz\, a Kárpát-medencébe vándorolt török és magyar etnikumú népek adtak. Buda neve is annak a szoros kapcsolatnak a bizonyítéka, amely a magyar és török fajú népek szerves együttélését jellemezte nemcsak a honfoglalás előtt, de utána is. Ezzel szemben szláv helynévadásnak Buda környékén a XIX. sz. végéig nincsen nyoma, tehát Buda neve sem lehet szláv eredetű. Mint ahogyan - a földrajzinév szótártól eltérően - Pest nem szláv, Vác, Szob vagy Komárom neve sem, hanem - idegen hangzású településneveink többségéhez hasonlóan - török.
Vizsgálódásainkat már nemcsak a XIX. századnak és a XX. sz. elejének nagy oklevél tárai - Codex Diplomaticus, Árpád-kori Uj Okmánytár, Hazai Okmánytár, a Zichy-család okmánytára,, az Anjou-kori Okmánytár - könnyítették meg, hanem az utóbbi időben megjelent Árpád-kori Személynévtár, a Török Személynévtár (Onomasticen Turcircum), Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza stb. is.
Ezzel a munkával egyúttal arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy személy- és helyneveink egyoldalú, - csak nyelvészeti - vizsgálata legtöbbször tévedésekhez vezet, súlyos hibák forrása lesz. Pl. a 200 éves ormány közszavunknak semmi köze az Árpád-kori Ormán (erdő) személy- és helyneveinkhez (FNESz.).