"Boglár partjain" [antikvár]

I. Sinka István: Kong a harang. Harang kong öreg toronyban s érzem: vén a harangozó, mint a múlt, itt lenn Somogyban. Kong a bronz. Nyelvén a régi szó el-elfullad: meg-megmerűl az idő-borban. (Oda át messze Biharban most eszik a kun-vacsorát ellassult körösi zajban. Csak nem, mint árpádi katonák: rézgombbal a fölben és fésűvel a hajban.) Fenn itt a boglári dombon állok, ember én egymagam, éjjel kellett elbolyongnom hogy lássam: Somogynak baja van: kong a harang, s jel látszik fenn a holdkorongon. Zeng a harang, kong a torony. Lelkemen remegés fut át: magyar torony, magyar romon siratja szegény kis faluját. Vagy tán a múlt sír? Török sípon, magyar dobon?