Bátorliget élővilága - ma [antikvár]

Előszó Bátorliget 1914-es felfedezése (Tuzson János) óta folyamatosan a tudományos érdeklődés középpontjában áll. Talán a legjobban kutatott területeink egyike, hiszen 1953-ban a Természettudományi Múzeum munkaközössége "Bátorliget élővilága" címen - Székessy Vilmos szerkesztésében - átfogó munkát jelentetett meg. A vizsgálatokat később megismételték (Mahunka 1991). A munkák - bár a kutatók egy része vizsgálatai során túllépett az 53 ha kiterjedésű védett terület határain -nem vezettek a tágabb környék természeti értékeinek teljes körű feltárásához, nem történt meg a tájléptékű összefüggések ökológiai vizsgálata. Több élőlénycsoport (makro- és mikrogombák, stb.) vizsgálata csak az utóbbi években teljesedett ki, s most irányult a figyelem a térség természeti rendszereinek dinamikáját meghatározó ökológiai folyamatok felé. Az utolsó tíz év során - fiatal kutatók - újabb igen értékes, természetvédelmi oltalomra méltó területeket felfedeztek fel a tágabb környéken. Ezek a felfedezések új megvilágításba helyezték a korábbi eredményeket is. Felvetődött a sajátos nyírségi mozaik-táj komplex megőrzésének gondolata, egy tájvédelmi körzet keretei között. A buckaközi mocsarak, fűz- és nyídápok, homoki tölgyesek, keményfa ligetek, homoki gyepek változatos kifejlődésben még ma is - a gazdasági táj szorításában - kiemelkedő természeti értékek hordozói. A tájszerkezet történeti elemzése, a jelen természeti és gazdasági állapotainak értékelése nyilvánvalóvá tette, hogy a természetvédelmi oltalom kiterjesztésével, nagy ívű táj-rehabilitációs program megvalósításával, a mára szinte teljesen jellegét veszített nyírségi táj megőrzésére lehetőség kínálkozik. A táj-rehabilitáció alapvető feladatának tekintjük, hogy a gazdasági környezet szorításába került, feldarabolódott, kapcsolataiktól megfosztott élőhelyek körül enyhítsünk a szorításon, újra élesszük az élőhelyek közötti kapcsolatokat, azaz helyreállítsuk a táj működését. A térségi kapcsolatok újraépítése során gondoskodni kell a gazdasági táj biológiai átjárhatóságának javításáról, a fejlődéstörténeti kapcsolatban álló élőhelyek közötti zöld folyosók kialakításáról. Kiemelt figyelmet kell fordítani a területtől idegen - invazív fajok - terjedésének megfékezésére, hiszen ezek a térség természeti értékeit veszélyeztetik. Visszaszorításuk - az aktív védekezési munkák mellett -a kedvező élőhely-szerkezet kialakításával, a gazdasági hasznosítás ellenőrzésével, okszerű átalakításával biztosítható. A munka során fontos részfeladat a v'\z- (bátorliget élővilága - ma)#- 3