Barokk Bácska [antikvár]

ic: ir-> i,:) : i' ^^«(¦(M ,iV: V' 1 '^M '1' i' V i ¦ 'S' l'lV'M^iv;'- hm^ rmi&'mmi'm Uvod Bevezető András Valji (Vályi András), kojije licno obi-sao ove prostore krajem 18. veka, u prvom Madarskom adresaru naselja (Magyar országnak leírása) to je podrucje definisao na ovaj nácin: „BACKOVINA (BÁCSKASÁG). Tako se naziva teritorija i regija koja je deo Backe zupanije cd Bajé do sremskog dela Dunava i koja se proteze od Baranjske zupanije do Tise." U grbu zupanije je prikazan sv. Pavle apostol kako drzi mac u ruci, önje bio zastit-nik kalocko-backe nadbiskupije. Ova knjiga ima nameru da pruzi opsti uvid u svakodnevni zivot istorijske Backo-bodros-ke zupanije, pocev od oslobodilackih ratova vodeniin protiv Turaka, sve do Napoleonovih ratova. Ovo je doba kada je bilo potrebno zapoceti sve iznova na nenastanjenim i opu-stosenim podrucjima. U to vreme se razvija-la dugotrajna raznolikost ovog regiona. Na osnovu ovih studija pruza nam se prilika da upoznamo okolnosti i sadrzaje svakodnev-nog zivota, zapocetih nakon krvavih desa-vanja Rakocijeveg (Rákóczi) ustanka, da vise saznamo o porekiu i mogucnostima novih zemljoposednika, a i o sudbini stanovnika A területet a 18. század végén személyesen bejáró Vályi András így határozta meg az első magyar helységnévtárban (Magyar országnak leírása): „BÁCSKASÁG. így neveztetik Bács Vármegyének Bajától fogva a' Szeremi Dunáig, Baranya Vármegyétől fogva pedig a' Tiszáig fekvő vidékje, 's térsége, Bács Váro-sátol." A megye címerében Szent Pál apostol jelenik meg karddal a kezében, akit a kalo-csa-bácsi egyházmegye is védőszentjeként tisztelt. Jelen kötetünk általános Ismertetőt szeretne adni a történelmi Bács-Bodrog vármegye életéről a török alóli felszabadító háborúk időszakától a napoleoni háborúkig. Ez az a korszak, amikor mindent újra kellett kezdeni az elnéptelenedett, letarolt területeken. A térséget sokáig Jellemző sokszínűség akkoriban alakult ki. A tanulmányok alapján képet alkothatunk a Rákóczi-szabadságharc véres eseményei után újrainduló mindennapi élet körülményeiről, az új birtokosok származásáról és lehetőségeiről és a névtelenség homályába vesző. Jobbágyi sorban sínylődő népek sorsáról, akik munkájával termékeny-