Baranyai helytörténetírás 1972 [antikvár]

HORVÁTH J. GYULA-TÍMÁR GYÖRGY: XVI. századi dikális konskripciók Baranya megyéről (1542,1551,1564) Elóliáróban néhány szó a Baranya Megyéről készült XVI. századi dikális kon-slkripciókról. A Magyar Országos Levéltár, Magyar Kincstári Levéltárak, Magyar Kamara Archívuma, Conscriptiones portarum (E 158) c. gyűjteményben Baranya megyéről az 1542, az 1551, az 1557 és az 1564 évben készült dikális összeírásokat őrzik. Az összeírások levéltári jelzeteit a Rövidítések c. fejezetben találja meg az Olvasó. Betű szerinti hűséggel közöljük az 1542, 1551 és 1564 évben készült összeirdsokat. Nem közöljük az 1557 évit. Az 1557. évi összeirás cime: „In connumerationem dicae per d. Poulum Pernesi facte. Anno 1557." - magyarul: „A Baranya megyei dikális összeíráshoz, amit Perneszí Pál Úr készített. Az 1557. évben." Ez az összeirós azoknak a falvaknak a. nevét közli, 1. amelyek elpusztultak, 2. amelyekből nem jelentek meg (a dikátor előtt), „Nomína viilarum desertarum" illetve „Nomína víllarum ex quíbus non compariunt" címmel. A cím szerint tehát az összeirás melléklet, amit 1557-ben kellett a baranyai dikátornak. Pernesz! Pálnak benyújtani. Ha a pusztult, illetve „a meg nem jelent" falvak sorrendjét vizsgáljuk, arra a különös következtetésre jutunk, hogy ez teljesen megegyezik oz 1551-es összeirás hasonló módon szereplő falvak sorrendjével. Az egyáltalán nem valószínű, hogy a török 1556-os hadjárata után semmi változás nem történt o pusztult illetve „meg nem jelent" falvak sorában. Maga Horváth Márk, aki az 1556-os ostromkor megvédelmezte Szigetvárt, írja, hogy a föld Szigetvár körül 3-4 mérföldre mind elpusztult. l Tehát egészen biztos, hogy a díkátoir egyszerűen kimősolta az 1551-es összeírásból az őt érdeklő falvakat. Az összeíróknak nem mindig kellett új összeírást készíteni az adózó portákról, csupán arra utasítják őket, hogy a változásokat jelezzék. Az 1550. évi országgyűlés elrendeli, hogy a megyei adószedó1< helyett az alispánok foganatosítsák az összeírást és adó végrehajtását. (1550:22.tc) Továbbá előírja, hogy az ídólcözben történt változásokról az alispánok tüzetes vizsgálatot tartsanak és ne a falusi bírók esküje alapján írják össze a portákat, hanem egyik szolgabíró szálljon ki a helyszínre és egy megyei esküdttel vizsgálja felül a változásokat. (1550.22. és 23.tc.) Arról ís intézkedik a törvény, hogy a törökkel szomszédos falvakból az Összeíró rendelje a falusi bírót és két polgárt a nemesi