Balassagyarmati Honismereti Híradó [antikvár]

BÉRCZY KÁROLY /Balassagyarmat, 1821.márc,2.- 1867.dec,11¦,Post/: ujságiró, iró, kora egyik legjelesebb műfordítója, a Magyar Tudományos Alcadémia tagja. Tagja volt Petőfi asztaltársaságának, a Tizek Társasági'-nak és a Kisfaludy Társaságnak, Az ötvenes években Dickens és Washington Irving müveinek fordításával szerzett irodalmi elismertetést. Az angol -szász novellairodalom hatása érződik saját elbeszélő müvein is , amelyok általában a vidéki uri élet világát ábrázolják gondos fogalmazással , inkább az aprő részletekre, mintsem a nagy összefüggésekre figyelve. Az 1948 utáni ábrándok nélküli, inkább szomorkás, mintsem komor, néha enyhén ironikus hang és finom lélektani megfigyelések jellemzik Írásait. Két novellagyüjtöménye jelent meg : Élet és ábránd /1852/ és Világ folyása /1853/# Legjelentékenyebb müve a Gyógyult seb c. terjedelmesebb elbeszélés/1864, majd önálló kötetben az Olcsó Könyvtárban,1880 /. -Puskin müveivel először Bodenstedt német forditásában találkozott, s azt kezdte magyarra fordítani. Puskin költészete ugy magával ragadta, hogy megtanult oroszul és most már eredetiből újra kezdte a fordítást. Anyegin fordítása /Anyegin Eugen, 1866/ - habár az eredetinél árnyalatnyival biedermeierebb hatású s ennyiben a forditás időszakát és a fordító egyéniségét is tükrözi - a magyar müforditásirodalom egyik remekmüve. /oiyegin - forditása egyike volt a legnépszerűbb olvasmányoknak , ez tette népszerűvé Puskint a magyar olvasóközönség körében, s jelentős mértékben járult hozza ahhoz , hogy ez idő tájt a verses regény, ill. * az elbeszélés műfajakedveltté lett a magyar irodalomban. Barátja és első életrajzirója volt Madach Imrenek, Elete végső esztendeiben a Vadász - és Versenylap c. sportfolyóiratot szerkesztette, maga is számos a lótenyésztés körébe vágó szakcikket irt, ez irányú munkásságának legjelentékenyebb müve a Magyar-német és líémet-magyar vadászmüszótár / 1860/, - Egyes irásai német antológiákban és egy román folyóiratban is megjelentek.- írod. Arany László : B,K. emlékezete /1875/; Gyergyai Albert: B.K. /Nyugat, 1921/. / Magyar Irodalmi Lexikon 141-142.0. /