Az Ózdi Szakmunkásképző Intézet története [antikvár]

Az iskola megszervezésének 100 éves évfordulója ebben az évtizedben lesz, s ez adta a gondolatot, hogy a nagy múltú iskola történetét összeállítsam. Tanulmányomat „Az ózdi szakmunkástanuló-iskola története" cím alatt két részre bontva készítettem el. Első fejezetben a „Gyári tanonciskola Ózdon 1945-ig" cím alatt ismertetem azt az időszakot, amikor a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság ózdi társulati tanonciskolájában csak az ózdi vasgyári tanoncok oktatását biztosították és az iskolafenntartó kizárólagosan a társulat volt. A. kisiparosok tanoncainak képzése a községi iparostanonc-iskolában történt. Gyáron kívüli tanulók a gyári tanonciskolába nem járhattak. A második fejezetben „Szakmunkástanuló-iskola Ózdon 1945 után" c. alatt az állami iskolává való átalakulást és képzést mutatom be napjainkig. Az iskola történetét már korábban, 1955-ben összeállítottam, lényegesen rövidebb terjedelemben. Ekkor még módomban volt a múlt századi anyakönyvek adatait feldolgozni. Ezek azóta sajnos megsemmisültek. Ugyancsak lehetőségem volt az akkor még élő s a századforduló előtti években tanonckodó idős, nyugdíjas dolgozók visszaemlékezéseit felhasználni. Ezt a korábbi, magamnál őrzött munkámat átdolgozva, újabb adatokkal bővítve készítettem el jelenlegi tanulmányomat. Felhasználtam az intézet dolgozói által 1969-ben készített feljegyzéseket az intézet egy-egy részterületéről, melyeket Adorján Lajos, Balogh László, Behm Sándor, Csabai Géza, Gyárfás Zoltán, Molnár Béla, Török Lajos készítettek. Munkájukat és egyetértésüket a felhasználásban ezúton is köszönöm. Ugyancsak köszönöm utódom. Takács Vendel igazgató segítségét, hogy lehetővé tette az irattárban való kutatást, anyaggyűjtést. Az iskolának, intézetnek 1939-től voltam óraadója és 1947 augusztus 1-től 24 éven keresztül igazgatója. Így a rendelkezésemre álló adatok birtokában és a negyven év ismeretében törekedtem az iskola történetét összeállítani.