Az első 10 év története [antikvár]

„Áldjad lelkem az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled " (Zsolt 103) „A hála érzés, és mint ilyen, megfoghatatlan, felmérhetetlen és emberi értékfogalmakkal ki nem fejezhető. Csak akkor van jogod számon tartani, ha Te tartozol vele másnak. Ez lelkiismereted feladata" - írja Wass Albert. Lelkiismeretemnek ezzel a feladatával állok most Isten elé. Hálás vagyok, és köszönettel tartozom az elmúlt tíz esztendőért, a mindennapi feladatokhoz kapott erőért, a fenntartónk képviselőinek segítségéért és megértéséért, a munkatársakért, a diákokért és szüleikért. Hálás vagyok a nehézségekért, a buktatókért is, hiszen, mint olvashatjuk a Bibliában, minden javunkra van. De még inkább hálás vagyok a létszámbeli gyarapodásunkért. Ma éppen százzal vagyunk többen, mint amikor elindult az iskola! Hálás vagyok a versenyeken, vizsgákon elért eredményekért, sikerekért, örülök sportolóinknak, és a sok igazi közösségi embernek! Ok mindenütt építeni fogják a körülöttük lévő világot. De hálás vagyok a tehetségek felismeréséért, sokak egy, kettő vagy öt tálentumáért, fejlesztésükért, tanítványaink testi-lelki gyarapodásáért. Az iskola sokszínűségéért. Az iskola épületének folyamatos megújulásáért, s a mostani nagy beruházásért is! Pavletitsné Egressy Mária igazgatónő ünnepi beszédének részlete 2014. április 25. Kálvin téri református templom