A zsidóság Nagykőrösön [antikvár]

1. ELOSZO A második világháborúban elszenvedett borzalmak, a holocaust utáni évtizedekben különös helyet kapott az antiszemitizmus kérdésének vizsgálata. A zsidóság két évezredes peregrinációja bővelkedik üldözésekkel, népirtással. Az antiszemitizmus csúcsát a náci fajgyűlöletben érte el. A könyvtárnyi irodalmat felmutató kutatás számos témakört vizsgált, azonban adós még olyan átfogó feldolgozással, amely a magyarországi - kárpát-európai - zsidóság történetét összegezné, értékelné betöltött helyüket, szerepüket az ország társadalmi-gazdasági struktúrájában.' A judisztikai kutatások számos eredményt mutatnak fel, melyek egy-egy szűkebb régió, település zsidó lakosságának helyzetét vizsgálják. Több, csupán a XIX. század végével zárja le eredményeit,' mások viszont a teljesség igényével igyekeznek e sajátos népcsoport históriáját felvázolni tekintettel a XX. századra is.^ Különösen értékes a Budapest zsidóságát bemutató, impozáns mű.^ A nagykőrösi zsidóság történetével is foglalkozik néhány munka. Az 1896-ban megjelent Gal-góczy-féle városmonográfiában egy külön fejezetet írt Salamon Samu a zsidó hitközségről.^ Ugyanő kis önálló füzetben összegezte 1926-ban a nagykőrösi hitközség történetét, különös figyelmet szentelve az újonnan felszentelt zsinagógának.' Az 1994-ben megjelent városmonográfia első kötete is érinti a zsidóságot, Nagykőrös társadalmában elfoglalt helyzetükre helyezve a súlyt.' Munkánkban az évezredes múltú vallási-faji népesség, a zsidóság történetét kutatjuk egy jellegzetes alföldi, magyar mezővárosban, Nagykőrösön. A város levéltára bővelkedik történeti adatokkal rájuk vonatkozóan", s életmódjuk ismeretessé válik a XIX. század hetvenes éveitől megjelenő nagykőrösi újságokból is. Az orál-history is különös jelentőséget kap a XX. század történéseinek személyes interpretációjában. Nagykőrös évezredes múltú település. A honfoglalás idején már lakott hely, amely a Bor-Kalán honfoglaló nemzetség szállásterületéhez tartozott. Az Árpád-korban falu (villa), melynek környezetében több hasonló kis település alakult ki. A falvak többsége templommal rendelkezett, amelyek a román és gótika építészeti stílust képviselik a XII-XIV. századból.' A XIII. század közepi tatárdúlás, s azt követő depopuláció a falvak elnéptelenedését idézte elő. A kedvezőbb helyzetben lévő Nagykőrös (Kalankewres) jelentősége megnövekedett azáltal, hogy a népességet befogadta és a falvak határát területéhez ötvözte. Kialakult Nagykőrös tágas ' Vö. KOHN Sámuel, 1884.; VENETIANER Lajos, 1922.; LÉVAI Jenő, 1947. ' Lásd Ö. KOVÁCS József, 1996.; H. BATHÓ Edit, 1998.; BERÉNYl Marianna, 2001.; SZABÓ István, 2001. ' FARKAS József, 1989.; VARGA Béla, 1994.; BUCZKÓ József, 1998.; HORVÁTH László, 1995, 1997.; SOZAN, Michael, 1984.; ORBÁNNÉ SZEGŐ Ágnes, 1995.; SCHWEITZER József, 1996.; SZILI Ferenc (szerk.), 1994.; MATYIKÓ Sebestyén József, 2000.; GAÁL Imre, 2000.; KARDOS Uszló 2000. ' KOMORÓCZY Géza (szerk.), 1995. 'SALAMON Samu, 1896 ' SALAMON Samu, 1926. 'NÓVÁK László, 1994.; NÓVÁK László Ferenc, 2001 ' Itt mondok köszönetet dr. Böőr László történész levéltárigazgató úrnak, aki rendelkezésemre bocsátotta a két világháború köze történetének eddig még publikáladsn, általa kutatott adatait. Ugyancsak köszönet illeti a Pest és más megyék - így Békés - levéltárainak, s a könyvtárak munkatársainak segítségét. ' A középkori Földegyház, Pegház, Pedigház, Tategyház, Temegház, Zeregház, Péntekház elpusztult helységek templom romjait őrzik Nagykőrös határán a Boldogasszony-halom, Gurmann-halom, Gógány, Ludas, Nyárkútrét, Szőrhalom. NÓVÁK Uszló, 1994.