A XVI. kerület egyházainak története - A katolikus egyház I. [antikvár]

Beveztés A római katolikus egyház területi felépítése és működése. A kerület római katolikus egyházközségei a csömöri plébániából váltak ki, majd tovább osztódva, 1902 és 2002 között lettek önállóak. Először Rákosszentmihály, majd Cinkota, Mátyásfold, Sashalom és Árpádföld. A keresztény egyház jelenléte kerületünk területén a reformáció előtt. A kerületünk területén működött keresztény egyházakról Cinkotával és Szentmihállyal kapcsolatban maradtak fenn hiteles adatok a reformáció előtti időkből. A régészeti feltárások bizonyítékai szerint Cinkota kezdeti kerek templomát, a mai evangélikus templomot a XI. században utolsó harmadában kezdték el építeni, először román, azután gótikus stílusban. Többszöri rombolás és bontás után a XVIII. században barokk stílusban épült fel. Cinkotát, Szentmihály előtelepüléseivel Nemessel és Nagyossal (Scyngata, Nemus, Nogus) 1259-ben IV. Béla a nyulak szigeti domonkosrendi apácáknak adományozta. Szentmihály falu I. Károly 1335-ben kiadott, egymást követő három határ kijelölésére utasító okmányaiban szerepel először. Az iratok szerint az apácák bizonyították, hogy Szentmihály (Scentmichal) területe megegyezik az 1259-ben adományozott Nemes és Nagyos területével. Szentmihály templomának alapjait Karcsú Antal Arzén történész, kolostor kutató szerzetes még látta 1864-ben és le is írta. A katolikus egyház kerületünk területén a reformáció után Cinkota A fennmaradt törők defterek, dica-jegyzékek és regeszták szerint Cinkota a XVI. században végig, a XVII.-ben pedig két rövid időszakot kivéve mindig lakott volt a török uralom alatt. Cinkotát 1606-ban I. Rudolf, Beniczky Ferenc felszentelt vitéznek, a későbbi váci várkapitánynak adományozta szolgálataiért. Fia, Beniczky Tamás zólyomi alispán 1699-ben evangélikus tótokkal népesítette be, kik összeolvadtak az 1673-as canonika visitatio által eretneknek minősített helybeli protestánsokkal, akik a régi templomot elfoglalták. 1747-ben a betelepítő Beniczky Tamás unokaöccse, szintén Tamás, az új kastélyukkal szemben a katolikusoknak templomot épített, melyet 1837-ben jelentősen átépítettek. A templomot Mária Magdolna tiszteletére szentelték fel, mely 1926-ban plébánia lett. Rákosszentmihály 1541-ben Buda végleges tőrök elfoglalásakor Szentmihály elnéptelenedik. 1614-ben a Toldyak, majd a Bornemissza, Wattayak és végül 1731-től a Grassalkovich család tulajdona. Az utóbbiak 1841 -es kihalása és tízévi gondnokság után a Szinák, majd a belga bank tulajdona. 1870 körül kezdődik meg a feldarabolása és a terület parcellázása. 1902-ben felépítik közadakozásból román-gótikus templomukat, melyet Szent Mihály tiszteletére szentelnek fel. 1903-ban létrehozzák önálló egyházközségüket, és vezetik az anyakönyveiket. Szintén 1902-ben elválva Csömörtől önálló nagyközséggé alakulnak. 1915-től önálló lelkészség, 1927-töl plébánia.