A Völgység ezeregyszáz éve [antikvár]

ELŐSZÓ Több esztendő kutatómunkája nyomán a Tolna megyei Völgységről a második kötet kerül az olvasóközönség elé. E régióban, amelynek országos szempontból is figyelemre méltó története van, kiemelkedő jelentőségű tudományszervező munkát vállalt az elmúlt fél évtizedben a Völgységi Múzeum. A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportjával, az MTA PAB Helytörténeti Munkabizottságával 1991-hez hasonlóan együttműködve, újra sikerült részint Tolna megye, Bonyhád, másrészt a Dél-Dunántúl régiójából azokat a szakembereket, akik hosszabb idő óta foglalkoznak a Völgység történetével. Ezek a kutatók, hivatásosak és amatőrök, a Völgység iránt elkötelezettek, és ezért minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül működtek mind a konferencia sikeréért, mind e kötet megjelentetéséért. A két konferencia a gazdaság, társadalom, kultúra, nemzetiségtörténet, néprajz, régészet tárgyköréből félszáz tanulmányt produkált történészektől, levéltárosoktól, muzeológusoktól, akik egyetemekről, közművelődési és kutatóintézetektől vállalkoztak a Völgység komplex feltárására. Mellettük jelentkeztek azok az amatőr kutatók, akik egy mikro-régióban értékes adatok közreadásával egészítették ki a kötet anyagát. E tanulmánykötet a Völgység II. konferencia előadásait adja közre. A szerzők többsége előadását tanulmánnyá fejlesztette és így került publikálásra. A szerkesztők és a lektorálás nem befolyásolta sem politikai sem ideológiai aspektusból a szerzőket, ezért — mint ez érzékelhető - a különböző nézetek és álláspontok szabad áramlása érvényesült a kötet tanulmányaiban. Csak ott érvényesítettük a kritikát, ahol a szerzők a személyes indulataik alapján keletkezett konfrontáció irányába mozdultak el. Mind a gazdaságtörténeti, mind a nemzetiségtörténeti témakörben e kötet szervesen folytatta a feldolgozó munkát, amelyet 1991-ben megkezdett és publikált. Ilyen tematikai permanencia figyelhető meg az agrárkultúra (állattenyésztés), a völgységi németség új-legújabbkori telepítés és politikai története, az ipartörténet, a térség kivándorlásának alakulása, a Perczel família története c. témákban. Jelen kötetben új kutatási területek is jelentkeznek. A régészet, a középkori várak, műemléki kutatások terén végzett feltárások új eredményeket tettek közkinccsé. Első kötetünk közreadásának idején, és most is, a Völgységben élő különböző etnikumok, nemzetiségek történetére feltárt anyag tűnik a legszélesebb tematikájúnak. Mindenekelőtt a régió németségének, székelységének, zsidóságának telepítéstörténeti, gazdasági és társadalmi, kultúrtörténeti, néprajzi stb. vizsgálata tárgykörében végzett kutatások hoztak új eredményeket. Bonyhád figyelmet érdemel, amiért több mint fél évtizede szervezője, vezetője, közreadója egy kisrégió komplex történeti kutatásának, amelyhez hasonlót alig találunk