A szentgotthárdi ciszterci apátság és templom a keresztény ember szemével [antikvár]

Részlet a füzetből: "AZ APÁTSÁG ÉS A TEMPLOM ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE Alapítás és virágkor: 1183-1391 III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba egy apát vezetésével. Az alapítással az volt a király szándéka, hogy a népnek segítséget nyújtson a föld megművelésében, a ciszterciek ugyanis magasan fejlett mezőgazdasági kultúrával rendelkeztek. III. Béla azzal is megbízta őket, hogy településeket hozzanak létre ezen a gyepűelvi vidéken, és az újonnan civilizált területet bekapcsolják az ország vérkeringésébe. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, amelyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak. Az épületegyüttes 94 m, hosszú és 44 m. széles alapfalaival szerény méretű, de a továbbfejlődésre alkalmas volt. Az apátság hamarosan virágzásnak indult. A szentgotthárdi körzetben - az új apátság környékén - egymást követően, rövid időn belül mezőgazdasági települések, apró falvak létesültek."