A szentesi örökváltság [antikvár]

BEVEZETÉS A szentesi örök-váltsági szerződés jól illeszkedik azoknak a szerződéseknek a sorába, amelyeket "korai örökváltság-azer-zódések" néven ismer a szakirodalom,^ Szentes mezőváros lakói 1836-ban kötötték meg örökváltsági szerződésüket földesuraikkal, a három Károlyi gróffal. Az 1836. évi szerződést pótszerződés követte, amely végleg megszakította a 'város és a földesurak feudális kapcsolatát. A szentesi örökváltsági szerződésnek külön jelentőséget ad sajátos tartalma es lebonyolítási módja; néhány szempont- p ból ugyanis egyedülálló. Dolgozatom célja mégsem az, hogy úgy mutassa be a szentesi örökváltságot mint egyedi, különleges jelenséget. Azt a folyamatot óhajtom végigkövetni, amelynek során a török pusztítás után feléledő község - a termelőerők fejlődésének eredményeként - a gazdasági és társadalmi fejlődésnek olyan fokára jut el, hogy szükségszerűen meg kell szüntetnie a 'válságba került feudális termelési viszonyokat. Emellett természetesen arra is törekszem, hogy az örökváltság történetét hitelesen elmondj am. Munkámnak az örökváltsági szerződést megelőző korszakot bemutató részében gyakran támaszkodom Sima László Szentes . város története (Bp. 1914.) című művére, amely az örökváltság történetének egy részét is tartalmazza. Ezt az is elkerülhetetlenné teszi, hogy a Sima által felhasznált fontos iratanyag egy része azóta elveszett. Sima feldolgozási módja és szempontjai az elmúlt fél évszázad alatt egyébként is elavultak. Dolgozatom azonban főleg a megmaradt iratanyag felhasználásával készült, így a kérdésrek az eddiginél teljesebb, a hagyományos felfogástól eltérő és sokoldalúbb megvilágítását adja. Munkám doktori értekezésnek készült, és fogadtatott el 1966-ban. Szövegén némileg 'változtattam. Az eredetihez csatolt terjedelmes forrásközlő Függelékből - a szűk lehetőségek miatt - nagyon keveset közölhetek. Vl ' Szentes, 1978. február 18. M^^Cp^aMv