A szentendrei festészet [antikvár]

SZENTENDRE ELSŐ FESTŐ FELFEDEZŐI A 19. században Jankó János (Tótkomlós, 1833. okt. 1.—Budapest, 1896. máre. 29.) nevét említi először az irodalom a szentendrei festészet vonatkozásában.^ 1872-ben házat vásárolt Szentendrén,^ fárasztó hírlaprajzolói tevékenységének ellensúlyozására^ telepedett ki a fővárosból a Duna menti kisvárosba, amely ebben az évben alakult rendezett tanácsú várossá Dumtsa Jenő polgármestersége alatt.^ Hiába remélte azonban a kikapcsolódást, ekkor még igen nehézkesen lehetett közlekedni Szentendre és Budapest között,® hiszen a helyiérdekű gőzvasutat csak a 80-as évek végén" indították be. Nyáron hajóval még megjárta, de télen csak kora hajnalban érkezett ki egy rozoga társaskocsi.' így hetenként mindössze másfél napot tölthetett vidéki kikapcsolódásban. Ezeket a közlekedési nehézségeket a főváros aktuaUtásá-nak szolgálatában áUó festő nem bírta sokáig; 1873-ban eladta a házat, és visszaköltözött Pestre.® Jankó szentendrei házvásárlását feltehetően megelőzték már korábbi kirándulásai a Duna-kanyar környékén. Az 1858-ban készült Nógrádmegyei dudás című festménye" is arra mutat — kevés helyhez köthető festménye közül —, hogy nemcsak szülőföldjét, az Alföldet látogatta, hanem Magyarország e másik vidékére is elvetődött. Mindössze egy hiteles szentendrei vonatkozású munkáját ismerjük,^ éppen a házvásárlás előtti időből: az 1869-ben a Képes Világ színes mellékleteként megjelent Szent Endrei fahordó című kőrajzof^^ és ennek akvarell változatát.^' Szlovák népviseletbe öltözött parasztember vezet fával megrakott kétökrös szekeret egy hegyi úton lefelé (1-2. kép). A kis kompozíció logikusan illeszkedik a 19. század TO-es éveiben már szépen kifejlődött magyar életképfestészetbe, de Jankó egyéni munkásságába is. A szabadságharc bukása után hazánkban tért hódító romantikus festészet, melynek Jankó egyik tipikus képviselője volt, új műfajokkal együtt jelentkezett: a népies életképpel és a történeti festészettel. Az életkép volt a korábbi. Már a szabadságharc előtt megjelent polgári tárgykörrel, és lassan siklott át a népies témákra." Jankó, bécsi magyar Rahl-növendék társaival, a fiatal Lotz KároUyal és Than Mórral, egyik legjelentősebb művelője volt ennek az iránynak. Jankó azonban élete végéig folytatta a népies életképfestészetet hírlaprajzolói tevékenysége mellett, míg pl. Lotz Károly életének második felében egy a hivatalos reprezentációt szolgáló művészetéi-t búcsút mondott ennek a műfajnak. A múlt századi festő és grafikusnak ez ideig egyetlen hiteles szentendrei vonatkozású műve jellemző mesterére. Méltatói kiemelik Jankó reahtás-érzékét és ilyen irányú követelményét önmagával szemben,!^ ugyanakkor azt a tulajdonságát, hogy előbb mindig a fantáziájában fogan meg a kép,i® nem a közvetlen valóságot ábrázolja, tehát nem a természet után fest. A múlt századi romantikus festészet sajátsága ez: a becsületes természettanulmányozást eszmei célok szolgálatába állítani. A tárgyalt kép ugyan töredéke Jankó életművének, mégis megtaláljuk itt az első magyar romantikus törekvésekre jellemző néprajzi érdeklődést," melynek megvan a maga világnézeti tartalma is: a hazánkban élő nemzetiségek felé fordulás. A forradalom körüli magyar romantikus festészetet tápláló nemzeti érzés nem zárja ki, sőt magába foglalja ezt az érdeklődést, melynek folytatását majd a szentendrei vonatkozású 20. századi festészetben is fehsmerhetjük a legkülönfélébb for-mában.i^ Dumtsa Jenő személyével kapcsolatban is kiemeli az irodalom,!" hogy a szentendrei nemzetiségek között fennálló ellentétek az ő polgármestersége alatt mérséklődtek, mivel gazdasági kiegyenlítésre törekedett. Mintha a Báby Mátyás idejében esett csorbát akarta vobaa kiküszöbölni. Figyelemre méltó az a tény is, hogy Ráby Mátyásnak, a magyar forradalmi harcok egyik elő-futárjának Szentendrével kapcsolatos történetét feldolgozó Jókai Mór és Jankó János közeli kapcsolatban voltak egymással. Jankó a Jókai által szerkesztett Nagy Tükör és az Üstökös rajzolója volt. 1866. jan. 8-án Bajay Gizellával tartott esküvője násznagyául Jókait hívta meg.^" Jankó eddig ismert, egyetlen szentendrei vonatkozású képe is számos gondolatot indíthat el a magyar nemzettéválás időszakával és a művész gondolkodásával kapcsolatban.^i Jankó valószínűleg később is felkereste Szentendrét. Szana Tamás ugyanis bizonytalan kijelentést tesz arra nézve, hogy halála előtt, betegen is lett volna ott egy ideig.22