A rendszerváltozás társadalmi mérlege [antikvár]

ELŐSZÓ Félúton?-Félúton „Nyarakra gondolunk s hogy erdeink majd lombosodnak s bennük járni jó, és kertjeinknek sűrű illatában fáján akad a hullni kész dió!" Radnóti Miklós (1938) A látomásos költeményt télidőben, 1938-ban írta Radnóti. Himnusz a békéről címet kapta. A kötet, amelyben a vers Cserépfalvinál megjelent. Meredek út név alatt vált ismertté. Az elmúlt két évtized hazai története, városi-falusi változásai, vágyai és reményei felidézik a költő gondolatait. A téma azonban nem szépirodalom, nem dokumentumkötet, hanem társadalomrajz arról a magyarországi átalakulásról, amely a harmadik évezred kapujában végbement. A migrációs folyamatokban, a társadalmi szerkezetben a települések rangsorában - azaz életünkben. Az egész országban és - közelebbről - Csongrád megyében. Szegeden és más városaiban. Lehet, hogy „műfajilag" jobban illett volna egy Erdei idézetet választanom mottóként, aki tudományos-szakirodalmi tevékenységének nem kis részében a jelzett társadalmi-gazdasági kérdéseket vizsgálta. Utolsó nagy kön3rve is -amelyből a szerző, Tamasi Mihály idéz is, sőt polemizál egyik-másik tételével - a Város és vidéke nagy témakörét veszi sorra. Erdei Ferenc azonban a XX. század fia volt, sőt a századra jellemző több folyamat Erdei után, azaz a hetvenes években bontakozott ki. A társadalomtudós a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, az Agrárgazdasági Kutató Intézet vezetője természetesen sok-sok elemzéssel, megállapítással segíthette és segítette a tudományos felismeréseket, ám közéleti emberként, mindenkori reálpolitikusként. Makóról indult, européerként, a feltételekkel is gondosan számolt. A feltételek, a „viszonyok" pedig - enyhén szólva - nehezen viselték a tudományos minősítést (sőt gondot jelent ez még ma is). A poéta szabadságfoka egészen más mint a kutatóé, ami komoly előnyt jelent Európa eme tájain. Éltek is vele legjobbjaink. Petőfi is, Radnóti is, mások is. A számok világa, a gazdasági kategóriák - amivel ez a munka is foglalkozik - más közeget jelent. Állandóságot, pontosabban: azonosságot, összehasonlíthatóságot követel, hogy következtetései szilárdak, megbízhatóak lehessenek. Sok országban ez természetes is, akár évszázadokra visszamenőleg - és előretekintve is. Európa térképén nem egy ország helyét akár csukott szemmel is megjelölheti bárki. Államformája, gazdasági rendje is változatlan, leg-