A régi Zirc képeslapokon [antikvár]

^lißtJO Megállt idő, me^akultak a lapok Vájtuk a^ alázatot kiváltó monostor, ai^ apáti lakos^ály, a páratlanul különleges kocsipke-dís^tésű templomtornyok, ősi pillérköteg - a szerzetesek a bakonyi ősrengetegben virágzó életet teremtettek, szellemiségük mindenkor meghatározó volt, műveltséget, tudást, hitet árasztottak, és teszik ma is, töretlenül - az egykori Zárda, a Fiúiskola, a Piac-tér, az Országzászló, a felbecsülhetetlen szellemi értéket őrző Müemlékkönyvtár, a fenséges uralkodó emlékét hordozó Klrályszoba, a major, az elszabadult indulatokkal, értelmetlenül ledöntött vallási szobrok, a fallal „elkerített'' templom, a Hősök Emlékmüve, az egykor nagyhírű Erzsébet Kórház, a ,füttőszén, fűszer és festékkereskedés", a dohánynagyáruda, a mára lebontott, egykoron Jkszerdoboz-házacskák". Nézem a kis hársfacsemetéket - a kép 1908-bői való - ma hűs árnyat adó terebélyes fák. Megsárgult fotókról őseink néznek ránk - az apátság előtti téren, a fotómasina előtt megilletődve állók közptt tán ott van nagyanyám és nagyapám, még gyermekként — színjátszók, mezítlábas, rövidnadrágos iskolás nebulók, szeretetkonyha, egykori ciszterci hitoktatók, legendás hírű tanítók, önkéntes tűzoltók, kórházi lelkésZj kórház^ igazgató, az elsŐkórház} orvos, teniszcsapat .Itt éltek. Itt minden kő, fa, múltunk egy darabja. Az őseink által megteremtett értékeket ismernünk, tisztelnünk és becsülnünk kell Egy vagyok - mert itt éltek őseim, itt születtem, egész életemet itt töltöttem - és leszek azok közül, akik számára ezjontos, és mértékadó. A múlt üzenete mindannyiunk számára szpl: gyökértelenül nem lehet élni és új értéket teremtem. Szeretettel ajánlom az albumot, forgassák emlékezve, tisztelettel, örömmel: Müller Anikó