Bővebb ismertető
A hajdani török hódoltság több száz muszlim imahelye - dzsámija és mecsetje - közül alig tucatnyi érte meg napjainkat, s ezek is többnyire romosak, vagy későbbi átépítések fedik el eredeti valójukat. Ám néhány máig hűen idézi az oszmán időket: így Szülejmán szultáné Szigetváron, Kászim pasáé Pécsett, Malkocs bégé Siklóson és Özicseli Ibrahimé Esztergomban. Mindközül Jakováli Haszan pasa pécsi dzsámija (1. kép) maradt fenn a legépebben, amely kupolájával, szamárhát íves ablakaival csaknem ép minaretjével mutatja, hogy milyen is lehetett egy igazi muszlim imahely.
A mecsekaljai városban a török emlékeket régóta becsben tartják -joggal, hiszen e tekintetben talán leggazdagabb településünkről van szó. Részben vagy egészben négy imahely áll ma is: Haszan és Kászim pasáé szinte teljes épségben, a bőrcserzők hajdani mecsetje az Ágoston téri templomba beépítve, míg a Ferhád-dzsámi maradványai a közelmúltban kerültek kiszabadításra. A szentéletú bektasi dervis, Idrísz baba, Rókus dombi sírkápolnájában - türbé]éhtn - nyugszik, Memi bég fürdőjének feltárt romjai pedig a ferences templom mellett láthatóak. Nem véletlen, hogy az első magyar lexikon, Johann Matthias Korabinsky 1786-ban kiadott munkája a székesegyház után azonnal a török emlékeket tárgyalja.' A keleties couleur local sokak fantáziáját megmozgatta, a hajdani muszlim épületeket sem akarták már lebontani, inkább megőrzésükre törekedtek. A műemlékvédelem fejlődésének köszönhetően azután a XX. században sorra-rendre nyerték vissza eredeti arculatukat a török kor emlékei.
Jakováli Haszan pasa dzsámija különösen szerencsés pályát futott be. AXVII. században emelt imahelyhez eredetileg kolostor (dergáh), főiskola (medresze) és szegénykonyha (imáret) is csatlakozott; a törökül külUjéntk nevezett épületegyüttes alkotta a település nyugati részén elterülő Szigeti külváros muszlim központját. Különösen a keringő^ - mevlevi - dervisek kolostora jelentős a hódoltsági oszmán művelődés szempontjából, amelynek nemhogy a közelben, de a Balkánon sem sok társa akadt. Bár a küllije épületeinek többsége
1. kép. Jaicováli Haszan pasa dzsámija kelet felől
1. Korabinsky 1786., 186-187, Hábel 2002.
2. Magyarul a kerengő és a táncoló dervis formát is használták a XIX. századtól kezdve, magam a továbbiakban a keringő dervis kifejezést részesítem előnyben.