Bővebb ismertető
Az MSZMP Központi Bizottsága 1958. október 16-án nagy jelentőségű határozatot hozott „A munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról". A határozat megjelenése nagy érdeklődést váltott ki a közvéleményben, mindenekelőtt a kommunisták és a munkásosztály soraiban. A határozat iránt megnyilvánuló érdeklődés érthető volt, mert az 1956-os ellenforradalom leverése után, a politikai, gazdasági, társadalmi konszolidáció talaján született, mintegy hirdetve, hogy a párt a munkásosztályról, a politikai hatalom birtokosáról a jövőben sokoldalúan gondoskodni kiván.
A Központi Bizottság határozata tovább erősítette a párt és munkásosztály politikai kapcsolatait. E határozat előre mutatva növelte a munkások önbizalmát, jövőbe vetett hitét, erősítette azt a felismerést, hogy érdemes dolgozni, áldozatokat vállalni a közért, a szocializmusért. Ez a felismerés kedvezően hatott a munkásosztály szövetségeseire is.
A megyei pártbizottság, 1969 végén megvizsgálta: hogyan valósult meg a munkásosztályról szóló párthatározat az elmúlt évtizedben. Tanulmányunk a pártbizottsági ülés főbb megállapításait tartalmazza.
A munkásság
politikai helyzete, hangulata
Csongrád megye gyors ütemű gazdasági, társadalmi, politikai fejlődésével arányosan növekedett a munkások száma. Fokozódott szerepük az anyagi termelésben és a politikai, életben.
A párthatározat megjelenése idején a megye iparában mintegy 34—35 ezer embert foglalkoztattak. Ebből mintegy 27—28 ezer volt a munkás. 1969 végén a szocialista iparban 68 ezer ember dolgozott, amelyből 52 ezer volt a fizikai munkás. 1969-ben az állami gazdaságokban 4800 mezőgazdasági munkás, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben — alkalmazotti minőségben — mintegy 4 ezer fizikai munkás dolgozott. Az építőiparban, közlekedésben, a szolgáltatásban és kereskedelemben is több mint 10 ezerre tehető a munkások száma. A fejlődést mutatja az iparban foglalkoztatottak arányának növekedése is. Megyénk összlakosságának 25—30 százaléka az iparban dolgozik, amely megközelíti az országos átlagot.