A Magyar Úttörőmozgalom történeti kronológiája [antikvár]

A tények tények. Így tény az is, hogy a II. világháború, a különösen kegyetlen budapesti ostrom után - amikor a Valahol Európában című világhírű film eredeti alakjai lődörögtek éhesen, fázva, elembertelenedve a romok között - a munkáspártok kezdeményezésére új magyar gyerekmozgalom adott hírt magáról. Ők voltak a magyar úttörők. akik az amerikai ejtőernyők selyméből varrott tarka nyakkendőikkel váltak ismertté Budapest utcáin, akik az 1946. június 2-án megrendezett Ifjúság Napját, egy kivonulás ünnepét tekintették aztán születésnapjuknak. Tény, hogy társadalmi rokonszenv kísérte útjukat, mint ahogy nagy társadalmi összefogás segítette útjára a Szabadság-hegyi gyermekvasutat, s a csillebérci Úttörő Köztársaságot is annak idején. Tény, hogy a progresszív pedagógia megannyi fontos személyisége állt ki ebben az időben az úttörők mellett. Tény az is, hogy az iskolák államosítása. a „pártállami" diktatúra létrejötte után csak az úttörőmozgalom maradt egyedül a porondon. Hogy milyen árat - és milyen árulásokat - kellett fizetnie ezért a létért, ma is fontos neveléstörténeti kutatások tárgya. A történetírás arról is szól. hogy egy-egy csillebérci, parádsasvári, később aszófői úttörőtáborozás, a természetkutató állomáson végzett kutatómunka, a nagy dunai árvizek idején megmutatkozott szolidaritás, később az Erzsébet-híd elkészítéséhez szükséges kohászati fémhulladék összegyűjtése, a színjátszó, a bábjátékos, a zenekari- és táncos fesztiválok, tanulmányi versenyek és úttörő-olimpiák sora ebben az időben az igazi szolidaritás és igazi sikerek tapasztalatával szolgált többször százezernyi magyar gyermek számára.