A magyar katonai felsőoktatás 200 éve [antikvár]

Tisztelt Olvasó! A magyar katonai felsőoktatás ebben az h'ben, 2008-ban ünnepli megalapításának kétszázadik évfordulóját. Sajnos nem írhatjuk azt, hojiy fennállásának évfordulóját, hisz az 1808. hn törvény measziilctése után méLj hosszú évtizedeknek kellett eltelniük, mire valóban megkezdődhetett az akadémiai oktatás. A töivény uralkodói szentesítése mindenesetre a magyar rendekben azt a képzetet kelthette, hogy sikerült egy hatalmas lépést megtenniük a magyar nemzeti önrendelkezés visszaszerzése terén. A nemzeti tisztképzés teremthette meg ugyanis az önálló, állandó magyar hadsereg létrehozásának legfontosabb alappillérét. E nélkül pedig nemzeti fiig0etlenségről elődeink nem is álmodhattak. A magyar katonai felsőoktatás megteremtéséért vívott harc és annak két évszázados múltja jelenti a mai Magyarország egyetlen tisztképző intézményének, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemnek a működési alapját is. Egyetemünkön a magas szintű katonai hivatás gyakorlásához szükséges szakmai felkészítésen túl, a hazai és a nemzetközi biztonságpolitikai és védelmi szférában eredményesen tevékenykedni képes civil szakemberek képzése is folyik. Alapfeladatunknak tekintjük ugyanakkor a hadtudományi és katonai műszaki tudományok meghatározó temletein végzett kutatásokat is. Egyetemünk jogelődjét a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát 1985-ben emelték az egyetemi rangú tanintézetek közé, amely jelenleg is miitden tekintetben a magyar felsőoktatási tömny előírásai és követelményei szerint működik. Mégis sajátos képzési rendszen kell megí'alósítanunk, hiszen nálunk nemcsak a tárgyi tudás elmélyítésére kell nagy hangsúlyt helyezni, hanem a szakma iránti szeretet, elhivatottság kialakítására is. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges az oktatói munka minőségének állandó emelése, a szinte személyre szabott képzési rendszer működtetése. Temészetesen meg kívánmtk felelni a piaci igényeknek is, de a képzés elit jellegének megőrzése számunkra elsődleges cél és feladat. Olyan tiszteket és civil szakértőket kívánu7tk a jövőben is kibocsátani, akik szakmai és emberi helytállásukkal, valamint nagyfokú hazai és nemzetközi elismertségükkel !m'ctendő mércéül szolgálnak. Az egyeteifiünk ebben az ünnepi évben is rendkívüli feladatok teljesítésén van túl. Ettől az évtől kezdve két hatalmas oktatási komplexum helyett, egy kampuson kell megoldani a képzést, a két egyetemi kar tíz alap- és nyolc mesterképzési szakján, illetve a két doktori iskolában. Képzésünknek ugyanakkor a megrendelői igény figyelembe vételével gyakorlatorientáltnak kell lennie, amely szoros együttműködést igényel a Magyar Honvédség intézményei^'el és alakulataival. Siker kíséri ugyanakkor azon törekvésünket is, hogy szoros kutatási és oktatási kapcsolatot építsünk ki hazai és külföldi társegyetemekkel, akadémiákkal és intézetetekkel. Mindezen töreltvésinkkel a magyar katonai felsőoktatás kétszáz éi'es hagyományainak kívánunk megfelelni és azokat — elődeinkhez hasonló sikeirel és eredményességgel — követni. Budapest, 2008. szeptember 21. •a. S ÍNj ProfDr. Szabó János DSc rektor H. La végig tekintünk az intczmcnyes magyar tisztképzés kialakulásának és fejlődésének a 18. század végétől a 19. század közepéig tartó történetén, óhatatlanul egyetemünk névadójának. Zrínyi Miklósnak, a 17. század közepén írt Tábori Kis Tracta című művének alábbi tanulságos sorai jutnak eszünkbe: „Mivel minden dolognak lelke a rend, a hadban is, kiben egész haza java, sok ezer lélek megmaradása áll, ez legszükségesebb. Ezt a rendet teszik penig jó hadi tisztek s törvények. Itt szóljunk a tisztekről." Zrínyi Miklós bár kifejtette, hogy az elavult magyar hadügyet gyökeresen új alapokra kell fektetni, létre kell hozni a magyar tisztek parancsnoksága alatt az állandó nemzeti hadsereget, és felvetette a magyar országgyűlés által jó törvényekkel szabályozott hazai tisztképzés intézménye megteremtésének lehetőségét. Am a magyarországi rendek Zrínyi gondolatainak szellemet csak jóval később fogadták el, építették be a 18. század végi nemesi mozgalom felvilágosodási és társadalmi, nemzeti és hadügyi reformelképzelé,sei közé. A Habsburg-ház azonban mindent megtett, hogy megőrizze az állandó hadserege tiszdcépző intézményeinek (bécsi mérnökakadémia 1718, bécsújhelyi katonai akadémia 1752, ,stb.) eg)'ségét. 1. Törvényes kísérletek a budai nemzeti katonai akadéirua felállítására Az 1790/91. évi országgyűlés volt az első, amelyen a magj'ar tisztképzés létrehozására a dunai kerületek határozatban mondták ki: „ A katonai nevelés előmozdítására nemzeti hadi-iskolát állítanak a nemes ifjúság részére, hol elméleti és gyakorlati képzést nyerhet, a neustadtihoz hasonlót. Ezt Budán áUítják fel és a megyék az alapítványhoz való járulásuk arányában, ajánlliatnak oda nemes ifjakat." A tervet a király nem fogadta el, de a magyar tisztképzés ügyében az 1790/91. évi LXVII. törvénycikk úg)' rendelkezett, hogy az országgyűlésen be nem fejezett tárgyak kidolgozására országos bizottságokat hoztak létre. A tudományi-tanuünányi bizottság feladatköre lett az országos nevelési- és tanuhnányi rendtartás vizsgálata és hét átfogó fejlesztési tervezet kidolgozása, melyek között másodikként szerepelt: „Eg)' katonai akadémia fölállításának tervezete, katonatiszti nevelő-intézet alakítása végett; olyanokat is hiván meg a tanácskozásra, kilc az ilyen intézetről tüzetesebb ismerettel bírnak." A bizottság 1791 augusztusában megkezdődött munkálata során, több javaslatot adtak be a felállítandó magyar katonai akadémia tervezetének Iddolgozásához. Ezek közül kiemelkedilc a később neves építész és mérnökkari vezérőrnagy, Péchy Mihály 1792. január 26-án, Budán benyújtott tervezete: „Eg)' katona oskola formálásához való summás Első Munka" című. Bevezetőjében tárgyalja, hogy „micsoda fiindamentumokon kellessék egy olyan Oskolának állani, melyből a Katonaságra ki jövő Ifjak Hazájolaiak Vitéz, és nagy reménységű Tisztjei lehessenek." ¦ Péchy Mihály nms építész, később mérnökkari vezérőrnagy, aki elsőként tett javaslatot egy katonai iskola felállításáról 1791-ben. Felvázolja „a jó katonatisztté" képzéshez, „egy Militaris Academiának készítéséhez", működésének 4 évfolyamos szei-vezetét, tanrendjét, a tanári, kiszolgálói és növendéki állományát. Kidolgozta alapítványait, költségvetését, mint írta „esztendei költsége ezen Militaris Oskolának menne 35 164 Rfra". A négy érfolyamon képzést kapó 120 növendék közül 8 ingj'en tanulna és 112 növendék pedig évi 100 rénes forintot fizeme. Am Péchy Mihály munkájára, amely először vázolta fel magj'arul egj' felsőfokú tisztképző intézet tervét, még évekig nem volt szükség.