Bővebb ismertető
Ajánlás
Szeretettel ajánlom ezt a jubileumi évkönyvet mindazoknak, akik egykor ennek a ma már száz éves iskolának a padjait koptatták sok jó és néhány kevésbé kellemes élménnyel a hátuk mögött, melyre ma már biztosan szeretettel emlékeznek vissza.
Alapozó tudásukat az élethez ezen épületek falai között szívhatták magukba, itt szövődtek első barátságaik, itt derültek ki a tanév során mely tantárgyak vonzóak és melyek azok, amelyeket csak kötelességből tanultunk meg. Legkedvesebb élményem ezzel kapcsolatban: Ének óra. Kedvenc pedagógusom kitalálta az ének órán, hogy az énekeket kívülről kell tudni, megjegyzem eddig ez sose volt szokás. „Harsan a trombita, pattog a dob" című sláger volt porondon. Elkezdődött a feleltetés, mert a tanerő rájött, hogy a felkészültségünk úgymond hiányos. Osztálytársaim sorra kapták az elégteleneket, én csak mosolyogtam, mint aki az előző nap délutánján nemcsak focizott, hanem komolyan készült az ének órára és kívülről tudja a nótát. A tanárom el is hitte, közben a pad alatt lázasan tanultam. Mire rám került a sor kedvenc tanítóm nem csalódott bennem, produkciómat ötössel jutalmazta.
Szeretettel ajánlom ezt az írást az egykor itt tanító pedagógusoknak, akik tanították, nevelték a tanuló iiQúságot a legjobb tudásuknak és tenni akarásuknak megfelelően. A szigorúság sosem volt hátrány a későbbiekben a diákok számára, mert megtanultuk mi az a kötelesség tudat, mik az elvárások mi vár ránk amikor már kikerültünk az életbe. Álljon itt egy kedves történetem.
Gyakorlati óra, mert akkor az is volt. Elsős osztályfőnökömhöz bejött a férje megnézni, hogy sajátítjuk el a papírcsónak hajtogatás tudományát. Mit mondjak, nagyon gyengén sikerült, ezért kaptam tőle egy nagy pofont. Első polgármesteri összejövetelünkön döbbenten vettem észre az én pofozkodó pedagógusomat, aki negyven valahány évvel ezelőtt pofonnal próbált bevezetni a papírcsónak hajtogatás rejtelmeibe. Megszólítottam emlékszik-e rám, szegény persze nem tudta ki vagyok. Elmondtam neki milyen élményben részesített, mikor éppenhogy elkezdtem koptatni az iskolapadot. Jót nevettünk egymáson és mindegyikünk ment a dolgára.